Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 15 (199. szám) - A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. KIS ZOLTÁN, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
158 Köszönöm figyelmüket. ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Megadom a szót Kis Zoltán úrnak, aki az SZDSZ képviselőcsoportja nevében kíván felszólalni. A képviselő urat illeti a szószék. (12.00) DR. KIS ZOLTÁN , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az a kritika, amely e törvényt megelő ző időszakban megjelenítődött, bizony már előrevetette annak a lehetőségét, amit most vezérszónoklatokban is hallunk, hogy istenigazából lehete olyan törvényt hozni, amely a személy, a vagyonvédelem és a magánnyomozás területén olyan aggálymentes, és a s zemélyiségi, az adatvédelmi jogok, az emberi jogok minden oldalról történő garanciális szempontjait is figyelembe veszi, amikor is, és erre utaltak a vezérszónokok, ez a tevékenység nem hatósági tevékenység, mégis mindennap találkozik vele minden állampolg ár, függetlenül attól, hogy ezt önként teszie. Például egy sportesemény: elmegyek a sporteseményre, nyilvánvalóan ott majd meg fogják nézni a táskámat, hogy vitteme ütővágó szerszámot, esetleg alkoholos italt, vagy, ha olyan vehemens vagyok, akkor egyk ét fülest is kaphatok ezektől a szolgáltatoktól, teljesen megérdemelten. Ez az egyik találkozási pont. A másik találkozási pont, utalt rá Gál képviselő úr, egyre több közintézményben már ez a szolgáltatás mint egy piaci alapon működő tevékenység jelenik me g, és akár akarok, akár nem, bizonyos hivatalos intézményekbe, önkormányzatokhoz, minisztériumokba be kell hogy menjek; mert ott nekem elintéznivalóm van, vagy esetleg engem oda bekérettek, beidéztek valamiért. Találkozom egy olyan szolgálattal, amely egyé bként nem tehet többet, mint amit a megbízó, aki lehet akár természetes személy, vagy lehet gazdasági társaság, vagy közintézmény is, illetve mint amit a jog neki a civil életben megenged. Magyarul: a jogos védelem, végszükség, illetve bizonyos adatok keze lése addig a pontig, amíg az a személyes adatok sérelmével nem jár. Az Alkotmánybíróság erre utalt, amikor tavaly júniusban azt mondta, hogy a törvényben indokolt újraszabályozni azt a részt, hogy a csomagátvizsgálásnál, a személyátvizsgálásnál bizonyos ad atokat, amelyek a szolgálatok vagy az ellátó személy birtokába kerülnek, hogyan kezeljék, milyen titok- és adatvédelmi szabályok jelenjenek meg, és az milyen szinten legyen. Nyilván törvényi szabályozás és nem alacsonyabb rendű, tehát kizárt, hogy kormányr endeletbe vagy miniszteri rendeletbe ezt a szabályozást be lehessen vinni. Mi van ezekkel az adatokkal, és hol van ennek a határa? Átmegyek egy átvilágító kapun, azt mondják, hogy pakoljam ki a táskámat, és ott a szolgálat meglátja, ad absurdum, a bankkárt yámat és az azon lévő azonosító számot. Hozzátartozike ez a szolgálat működéséhez, hogy egyáltalán ezt a számot megismerhesse, vagy, és ez lenne a szomorúbb eset, ezzel a számmal valahogy visszaél, vagy nem rendeltetésszerűen használja föl. Ezeket aztán a jog nehezen tudja rendezni. Kísérletet tehetünk rá, amint ez a törvény is megteszi. És ennek a törvénynek is az talán az elsődleges értelme és hasznossága, hogy megpróbálja a viszonyokat úgy rendezni, hogy azok garanciális szabályokat adjanak azok számára , akik ezt a szolgáltatást igénybe veszik, vagy akik ezt a szolgáltatást kénytelenek eltűrni, másrészt az e körben ilyen tevékenységet végzőket úgy szűrje ki, hogy azok nemcsak büntetőjogi szempontból legyenek feddhetetlenek, hanem a szakmai felkészültségü k és a morális hátterük is a garanciát biztosíthassa. Nagyon egyetértek azokkal, akik ennél a törvénytervezetnél a szigorú kamarai tagság és a kamarai kontroll mellett állnak ki. Itt az alkotmányügyi bizottsági ülésen, amikor az általános vitára való alkal masságot tárgyaltuk, bizonyos érdekképviseletek felvetették, hogy minek az a kamara, mi vagyunk 8an, 10en bejegyzett érdekképviselet az országban, el tudjuk mi látni ezeket a feladatokat. Valószínűleg ezek az érdekképviseletek nincsenek azzal tisztában, hogy az ilyen jellegű tevékenység milyen
