Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 15 (199. szám) - A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. KONTRÁT KÁROLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
156 A javaslat h iányosságai közül pusztán most a leglényegesebbeket szeretném kiemelni. Hiányoljuk a törvényjavaslatból azokat a különös rendelkezéseket, amelyek a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozót foglalkoztató fővállalkozót kötelező, eg yben a foglalkoztatott alvállalkozó védelmét szolgáló munkajogi jellegű szabályokat általános foglalkozási szabályként jelenítenék meg. Igen hasznos lenne, ha ezen, a személy- és a vagyonőr kizsákmányolásának kizárására koncentráló, ugyanakkor a személy- é s vagyonvédelmi tevékenység hatékonyságát is szolgáló szabályok az ilyen tevékenységet munkaviszonyban... - vagy foglalkoztatásra irányuló egyéni jogviszony keretei között is érvényesülhetnének. Érthetetlen számunkra az is, hogy a törvényjavaslatot előkész ítők milyen megfontolásból hagyták ki, vagy hagytak fel azon eredeti, egyébként helyes törekvéseikkel, amelyek a vagyonvédelmi kamarának a tisztességtelen piaci magatartást tanúsító, az üzleti, etikai szabályokat semmibe vevő vállalkozásokkal szembeni fell épésüket szolgálhatta volna. Álláspontunk szerint sem alkotmányos követelmények, sem pedig uniós elvárások nem indokolják azt a törvényjavaslat által is képviselt megoldást, miszerint a vagyonvédelmi piac viszonyait leginkább ismerő kamarának semminemű sze repe nem lehet, nem maradhat az üzleti etika elemi szabályait semmibe vevő vállalkozások kiszűrésében, az ilyen vállalkozásokkal szembeni fellépés terén. A kamara, illetve a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet, illetve magánnyomozást folytató cégek köz ötti jogi kapcsolat elszakításával e köztestület szakmai érdekképviseleti feladatai aligalig érvényesülhetnek a mindennapok gyakorlatában. Meggyőződésünk, hogy a kamara és a vagyonvédelmi cégek közötti kapcsolatot elszakító, jobbára uniós elvárásokra hiv atkozó megoldás súlyos szakmai hiba. Ugyancsak súlyos szakmai hibának tekintjük az Európai Gazdasági Térség más államaiban alapított cégek magyarországi működésére vonatkozó tervezett szabályozást is, tekintettel arra, hogy e cégeknek nagyvonalú szabályozá sával kiskaput kínál a szigorú magyar szabályok kikerülésére, gondolva itt arra, hogy a magyar hatóságoknak a törvényjavaslat szerint nem kellene vizsgálniuk a hazánkban működni kívánó külföldi cég által prezentált működési engedély feltételrendszerét, hog y tudniillik a külföldön kiadott működési engedély jogi előfeltételei egyáltalán egyenértékűeke a magyar jogban honos követelményekkel. Az ilyen, az Európai Gazdasági Térség más államaiban alapított cégeket előnyös helyzetbe hozó szabályozás a magyar vagy onvédelmi vállalkozókat negatívan diszkriminálná. Az ilyesfajta szabályozás ellentétes az Unió követelményeivel és az Unió filozófiájával is. A törvényjavaslat ugyancsak e tárgykörben példátlan módon a személy- és vagyonvédelem és magánnyomozás területén m űködő, Magyarországon bejegyzett vállalkozásokat, valamint a magyar állampolgárságú munkavállalókat hátrányos helyzetbe hozza az Európai Unió más tagállamaiban alapított vállalkozásokkal, illetve az ezen államok munkavállalóival szemben. A javaslat 3. §a szerint a vállalkozásoknak regisztrációs díj megfizetése mellett kötelezően regisztráltatni kellene magukat a szakmai kamaránál, míg a természetes személyek e tevékenységet csak kötelező szakmai tagság alapján folytathatják. E szabály a javaslat 67. § (1) bekezdése alapján nem vonatkozik az Európai Unió más tagállamaiban, az Európai Gazdasági Térség államaiban alapított vállalkozásokra, továbbá a 70. § (1) bekezdése alapján ugyanezen államok polgáraira. E kérdésben tehát a kormány hátrányos megkülönböztetés t javasol a Magyarországon bejegyzett vállalkozásokkal és a magyar állampolgárokkal szemben. Ez, tisztelt Országgyűlés, számunkra nem elfogadható. A törvényjavaslat 27. §a szabályozza, hogy a személy- és vagyonőr tevékenysége gyakorlása során jogosult az intézkedésben érintett személyt felhívni kilétének igazolására. Ha önként és hitelt érdemlően nem igazolja kilétét ez a személy, a személyazonosság megállapítására indokolt esetben igazoltatásra jogosult hatósági személyt kérhet fel. A javaslat nem szabály ozza, hogy időben meddig tarthat ez a folyamat. Úgy gondolom, hogy ez komoly hiányosság, amit az állampolgári jogbiztonság érvényesítése érdekében mindenképpen pótolni kell, hiszen elég, ha arra gondolunk, hogy a rendőrség jelenleg is létszámhiánnyal küzd, reagálóképessége tekintetében van még javítanivaló, és
