Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 5 (211. szám) - Jürgen Gansäuer, az alsó-szászországi tartományi parlament elnöke és kísérete köszöntése - A felsőoktatásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. SZABÓ ZOLTÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1523 A törvényjavaslat 140. §a írja le a katonai és a rendvédelmi felsőoktatási intézményekre vonatkozó külön rendelkezéseket. Egy egész oldalon át sorolja azokat az eltéréseket, amelyeket külön törvény által vagy miniszteri hatáskörben enged megtenni. Jószerivel megspórolható lett volna az egy oldal, ha azzal a sorral váltják ki, hogy e törvény rendelkezései nem vonatkoznak a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézményekre. Nem ez a legnagyobb hibája ennek a törvényjavaslatnak, hiszen ami a legrosszabb benne, az alól mentesí ti a Nemzetvédelmi Egyetemet, nevezetesen az irányító testülettől, a létszám- és finanszírozási korlátoktól, amelyek eleve megkérdőjelezik az egyetemek és a főiskolák autonómiáját. A Nemzetvédelmi Egyetem e törvény szabályai alóli mentesítése persze nem az t jelenti, hogy így annak autonómiája nem sérül, sőt a külön szabályok azt oly mértékben korlátozhatják, hogy még formálisan sem lesz az. A törvény azonban csak jogi keretet ad, a lényeg maga a képzés tartalma és színvonala. A magyar katonai képzés mind ez idáig nemzetközi mércével mérve is kimagasló volt. Az elmúlt három év rombolása sem tudta úgy lerontani, hogy nem maradjon az élvonalban mind az alapképzés, mind a doktori és más képzési formák. A legnagyobb gond most az, hogy a legképzettebb tiszteket sz ázával, ezrével bocsátják el, űzik el a hadseregből. A hagyományos fegyvernemi kultúrák felszámolásával a szaktudás is távozik, és nem lesz, aki továbbvigye, hiszen nem létező fegyvernemekhez nem fognak utánpótlást sem képezni az egyetemen. Tisztelt Hölgye im és Uraim! Nem vitatjuk, hogy indokolt külön szabályokat hozni az állam erőszakszervezetei utánpótlását biztosító tanintézetek részére, de amíg egyetemi, illetve főiskolai képesítést adnak, addig a legfontosabb szempontok mentén illeszkedniük kell az ált alános szabályokhoz. (13.10) A most tárgyalt törvény esetében azonban az a gond, hogy az általános szabályok sem fogadhatóak el. Fentiek miatt a törvényjavaslatot a honvédelmi bizottság ellenzéki tagjai általános vitára sem tartották alkalmasnak. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Tisztelt Képviselőtársaim! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 2020 perces időkeretben. Időközben kétperces felszólalásokra n incs lehetőség. Megadom a szót Szabó Zoltán képviselő úrnak, aki az MSZP képviselőcsoportja nevében kíván felszólalni. Önt illeti a szószék. DR. SZABÓ ZOLTÁN , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Nehéz lenne tú lbecsülni annak a törvényjavaslatnak a jelentőségét, amely most előttünk fekszik. A felsőoktatást jelenleg szabályozó, 1993ban elfogadott törvény, amelyet azóta számtalanszor módosítottunk már, nos, ez a törvény elfogadásakor is elsősorban inkább azt a cé lt tűzte ki maga elé, hogy a negyven év szocializmusától örökölt felsőoktatást próbálja beilleszteni az új polgári demokratikus társadalom keretei közé, mintsem azt, hogy a felsőoktatást a XXXXI. század fordulójának követelményeihez tegye alkalmassá. Egy 100 ezer hallgatóra méretezett felsőoktatást kellett jelentősen kibővíteni, korlátozott tan- és kutatási szabadságot kellett gyakorlatilag korlátlanná tenni, a szinte nyomokban sem meglévő autonómia helyett kellett autonóm egyetemeket, főiskolákat teremten i, és ha azt nem is mondhatjuk, hogy az egyetemi béreket méltányossá sikerült tenni, de legalább a szocializmustól örökölt egalitárius tendenciákból következő elképesztően nyomott felsőoktatási béreket kellett valamelyest emelni. Azt mondhatjuk, hogy az 19 93ban elfogadott törvény nem azokat a jövő évszázadokban
