Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 5 (211. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Mandur László): - KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár:
1472 A kormány a gyermekétkeztetés normatív kedvezményét is felemelte és kiterjesztette a rászorulók körében. 2003. január 1jével 50 százalékos kedvezményt kaptak a rászorultak, szeptember 1jével az óv odai étkeztetésben részt vevők, míg 2004. január 1jétől már a bölcsődében ellátott rászorultak számára az étkezést ingyenesen kell biztosítani. A kormány legújabb, március 23ai döntése is e körben született. Lehetővé teszi további kedvezmények nyújtását az iskola első négy évfolyamán tanuló, szociális célú gyermekétkeztetésben részesülő tanulók után. 2003 szeptemberétől vált ingyenessé a tankönyvellátás, a három- és többgyermekes családban élők, a tartósan beteg, fogyatékos vagy egyedülálló szülő által ne velt, továbbá a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők, az 113. évfolyamon tanulók és a szakképzésben részesülők számára egyaránt. A szegénység enyhítéséhez azonban nem elég egyetlen területre, erre a segélyterületre összpontosítani. A kormány segíti a szülők foglalkoztatási esélyeinek növekedését is, például a részmunkaidős foglalkoztatási forma alkalmazására ösztönzi a munkaadókat. 2005. január 1jétől törvény biztosít alanyi jogon járó 50 százalékos tbjárulékkedvezményt annak a munkáltatónak , aki akár részmunkaidőben is, munkát kínál a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát kereső munkavállalóknak. A munkához jutás mellett fontos, hogy megoldott legyen a gyermekek napközbeni ellátása is. A bölcsődei normatíva 2005be n 25 százalékkal nőtt, a családi napközik működtetéséhez pedig 2003tól számottevő hozzájárulást biztosít a költségvetés. A gyermekek védelmében létrejött szociális szolgálatok közül csak megemlíteni van időm a “Biztos kezdet” programot, amely ágazati együ ttműködésen alapuló, civil szerveződésekkel együttesen működtetett szolgáltatás, amely a hátrányos helyzetű térségekben, falvakban, városi lakótelepeken élő, 06 éves kisgyermekeket nevelő családok komplex támogatását szolgálja. A lakhatás támogatása is sz orosan kapcsolódik a gyermekszegénységhez. A kormány intézkedései nemcsak a lakáshoz jutást, de annak megtartását is szolgálják. A lakáshoz jutás tekintetében a Fészekrakóprogramot és a jelentősen megemelt szociálpolitikai kedvezményt kell említenem, végü l a programhoz tartozik a lakbértámogatás bevezetése, ami kifejezetten a rászorultak megsegítését szolgálja. De azokhoz is több támogatás jut el, akiknek a lakhatás költségei jelentenek terhet. Sokat tett a kormány a gyermekszegénység enyhítéséért, és még többet kíván tenni, de ebben a munkában (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) valamennyiünk támogatására szüksége van, mert a gyermek az első. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Mandur Lás zló) : Köszönöm szépen, frakcióvezetőhelyettes asszony. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Korózs Lajos államtitkár úr válaszol. Parancsoljon! KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr. Így van, képviselő asszony, a gyermek az első. Legalábbis számunkra a gyermek az első. Nagyon sokat beszélünk manapság a szegénységről általában, a gyermekszegénységről általában, de úgy gondolom, hogy erről a problémáról konkréta n kell beszélni, nem általában, mert általában úgy az emberek nem olyanok szoktak lenni, mint amit mondanak róluk, hanem a konkrét embert, a konkrét helyzetet kell megvizsgálni, elemezni. Mit nevezhetünk egyáltalán szegénységnek? Amikor dobálóznak a számok kal, a százalékokkal, akkor egy felelős politikus, azt gondolom, mögé kell hogy gondolja az embert. A szociológiában azt szokták volt mondani, hogy ha a jövedelmi szegénységet vizsgáljuk, akkor azt lehet mondani, hogy az átlagjövedelem 60 százalékával nem rendelkező háztartásokat általában szegénynek lehet definiálni. Az is egy elfogadott definíció, hogy ha azt mondjuk, hogy a jövedelmi decilisek alapján az alsó két decilisbe tartozók jövedelmei általában a szegény kategóriába tartoznak. Tehát így többékev ésbé az is meghatározható, hogy körülbelül hány ember az érintett ezek közül. De azt
