Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 29 (209. szám) - Az Országos Rádió és Televízió Testület 2004. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az Országos Rádió és Televízió Testület 2004. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - SZABÓ LAJOS, a költségvetési és pénzügyi bizottság alelnöke, a bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - SZIJJÁRTÓ PÉTER, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
1355 SZABÓ LAJOS , a költségvetési és pénzügyi bizottság alelnöke, a bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! A költségvetési bizottság megtárgyalta az ORTT beszámolóját. A kormánypárti többség megállapította, hogy az ORTT a tárgyalt időszakban a tevékenységét a számára rendelkezésre álló feltételek és körülmények között végezte. Ezt a beszámoló visszatükrözte. A kormánypárti többség megállapította, hogy a mé diatörvény módosítása szükségszerű ahhoz, hogy az ORTTvel kapcsolatos felvetések, kifogások kijavításra tudjanak kerülni; illetve a finanszírozás területén elengedhetetlen az a megegyezés, amely lehetővé teszi azt, hogy az ORTT finanszírozásának feltétele i és a munkavégzés feltételei az elkövetkezendő időszakban tovább tudjanak javulni. Mindezen körülményeket figyelembe véve a kormánypárti többség a beszámolót és a kulturális bizottság határozati javaslatát általános vitára alkalmasnak tartotta, és elfogad ását javasolja a Háznak. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : A kisebbségi véleményt Szijjártó Péter képviselő úr ismerteti. Megadom a szót. SZIJJÁRTÓ PÉTER , a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbség i véleményének ismertetője : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési és pénzügyi bizottság 2005. március 23ai ülésén a bizottság ellenzéki tagjai nem támogatták az Országos Rádió és Televízió Testület 2004. évi tevékenysé géről szóló beszámoló általános vitára való alkalmasságát. Mielőtt nemmel szavaztunk volna a napirendi pont végén, természetesen több kérdést is feltettünk, amely kérdések szerintünk egyértelműen tisztázásra várnak, és tisztázásra szorulnak, mivel azonban döntő többségükben ezekre megnyugtató választ nem kaptunk, nem tudtuk támogatni az előterjesztést. Az egyik legnyugtalanítóbb pontként - egyébként hasonlóan a kulturális és sajtóbizottsághoz - mi is a kiegyensúlyozatlanságot vetettük fel, merthogy a beszám oló egy rendkívül beszédes táblázatot tartalmaz, amelynek csak a címe lehet a kiegyensúlyozottságról szóló táblázat, sokkal inkább sajnos kiegyensúlyozatlanságról van szó. Hiszen megdöbbentő adatok vannak a táblázatban például a Sláger Rádió, a Danubius Rá dió, az MTV esti híradója, vagy akár a Magyar ATV híradója esetében, ahol a kormánypártiellenzéki megszólalások aránya sorra: 90:10, 99:1, 76:24 és 78:22. Ezekben az esetekben az előbb már szintén megemlített CSAmodellre való hivatkozás is lehetetlen, bá r amúgy sem helyes, hiszen a médiatörvény kiegyensúlyozottságról és nem valamifajta francia modellről vagy modellekről beszél. Kicsit furcsának hatott a beszámolóban a Kossuth rádióra fókuszáló külön vizsgálat, hiszen a közrádió jóval több műsort állít elő , és jóval több műsort sugároz, mint például a köztelevízió, ugyanakkor sokkal kevesebb a beérkezett panaszok száma. A panaszbizottság hatásköre ugyanakkor szűkült, ráadásul az erre vonatkozó testületi döntés azóta is jogi viták egyik kényes kérdése, amely arra a szintre is eljutott, hogy még az ombudsman is foglalkozott vele. A Takács Alberttel való személyes konzultáció ténye szerepel ugyan a jelentésben, ugyanakkor a bizottsági ülésen nem kaptunk arra választ, hogy ez a konzultáció hol, mikor és milyen k eretek között zajlott. Az egyik kereskedelmi televíziós csatornán vetített Anyacsavar című műsor joggal és okkal borzolta a kedélyeket az elmúlt év folyamán. Abban pártállástól függetlenül mindenki egyeté rtett, hogy nem helyes egy ilyenfajta műsor vetítése, amely ráadásul sokak jogértelmezése szerint több alkotmányos passzus megsértésének a gyanúját is felveti, amelyekből egyébként a jelentés is idézett néhányat. Ilyen például az, hogy a Magyar Köztársaság ban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi,
