Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 29 (209. szám) - Az Országos Rádió és Televízió Testület 2004. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az Országos Rádió és Televízió Testület 2004. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - KOVÁCS GYÖRGY, az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke, a napirendi pont előadója:
1349 tájékoztató részébe n is. Az ilyen jellegű tartalomelemzések objektivitását az biztosítja, hogy a műsorokban olyan elemek gyakoriságát számolják, melyek azonosítása nem szubjektív megítélésen, hanem egyszerű előzetes definíciók alapján automatikusan történik. A műsoroknak a k iegyensúlyozottság szempontjából végzett vizsgálata tehát olyan statisztikát eredményez, amely a műsorok tartalmát mennyiségileg jellemzi, és az így nyert statisztikák azonban önmagukban nem jellemezhetik a kiegyensúlyozott tájékoztatás érvényesülését. Tén y, hogy a médiatörvény önmagában nem tudja megoldani a kiegyensúlyozottság érvényesítése ügyét. Ennek legfőbb oka, hogy a törvény meghatározásai többnyire elvont fogalmakat tartalmaznak, és nem nyújtanak konkrét eligazítást azokról a mértékekről, határérté kekről, melyek alapján az egyes műsorok tartalmát a kiegyensúlyozottság szempontjából egzakt módon minősíteni lehetne. Annak ellenére, hogy a testület elé kerülő minden eset egyedi elbírálást igényel, az ORTT egységes és kiszámítható jogalkalmazói gyakorla tot törekszik létrehozni. A kiegyensúlyozottság érvényesítése a testület működésének az egyik legfontosabb és éppen ezért a legtöbbet vitatott kérdése is. A kiegyensúlyozott tájékoztatás megítélésekor természetszerűleg nem hagyható figyelmen kívül a vélemé nyszabadság, illetve a sajtószabadság érvényesülése sem. Ezek kiteljesedése tükröződik egyrészt a napjainkra rendkívül sokszínűvé vált műsorszolgáltatási palettán a szolgáltatók műsorkínálatában és a műsorok tartalmában is. (17.00) Kijelenthető, hogy mára a véleményszabadság mind térben, mind időben kiteljesedett. Az érdeklődők a hagyományosnak számító műsorszolgáltatásoktól kezdve a legújabb információs szolgáltatásokig számos forrásból tájékozódhatnak, és kedvük szerint választhatnak az eltérő eszmeiséget , életfelfogást és műsorkínálatot közvetítő adók közül. A véleményszabadság megvalósulásának vizsgálata mellett azonban az ORTT feladata, hogy azoknak az alapvető jogoknak a teljesülését is kikényszerítse, amelyek egyes esetekben éppen a véleményszabadság korlátját jelenthetik. Az egyik ilyen alapvető korlát a kiskorúak védelme. Az ORTT 2004ben a kiskorúakra vonatkozó szabályok teljesülésének ellenőrzésekor a helyi, körzeti és országos televíziók műsorkínálatára kiterjedően összesen 2728 műsorszámot vizsgá lt meg. A széles körű hatósági kontroll hatékonyságát bizonyítja az a tény, hogy a korábban gyakorta törvénysértő műsorszámok esetében is látványos javulás volt tapasztalható. A testület által kidolgozott és alkalmazott kontroll szempontrendszerét igazolja vissza és erősíti az e körben hozott, az ORTT számára kedvező bírósági ítéletek száma, illetve az ítéletekben megfogalmazott indoklások is. A kiskorúak védelmét szolgáló hatályos rendelkezések érvényesülésének hatósági vizsgálata óta 110 jogsértő műsorszá m sorsáról ismertek adatok. Az esetek 41 százalékánál vált a testület elmarasztaló határozata jogerőssé azáltal, hogy a műsorszolgáltatók nem támadták meg a határozatát, vagy a per folyamán elálltak a keresettől. Az ügyek 11 százalékánál folyamatban van a per, és még nem született döntés. A fennmaradó összesen 53 műsorszám esetében hoztak a bírók már valamilyen, többnyire még csak elsőfokú ítéletet, melyek alapján megállapítható, hogy a bírák 81 százalékában egyetértettek az ORTT döntésével, és megállapítot ták a kiskorúakra vonatkozó valamely rendelkezés sérelmét. A véleményszabadság másik korlátját az emberi jogok törvényi védelme jelenti. A médiatörvény úgy fogalmaz, hogy a műsorszolgáltató tevékenysége nem sértheti az emberi jogokat. Az emberi jogok védel me az úgynevezett valóságshowkkal kapcsolatban merült fel az év során hangsúlyosan, de a testület számos olyan esetben is eljárt, melyekben a műsorszolgáltatók az érintettek beleegyezésének hiányában, illetve tiltakozása ellenére közöltek riportot, vagy m utattak be fényképet. Az ilyen esetek kapcsán jogértelmezési vita alakult ki az ORTT és az állampolgári jogok országgyűlési biztosa között. Ennek alapját az képezte, hogy az ORTTnek milyen körben van lehetősége, illetve kötelezettsége eljárni a személyhez fűződő jogok terén, amennyiben azt a
