Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 29 (209. szám) - A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
1344 törvény húsz évre mérsékelte. Téved tehát Gyimesi József fideszes képviselő, am ikor azt állítja, hogy az automatikus nyilvánosságkorlátozást 2003ban a Medgyessykormány vezette be. Szintén téved, amikor úgy véli, hogy az Alkotmánybíróság ma már többször említett határozata megsemmisítette a belső használatra készült adatokról szóló rendelkezést. Valójában a 12/2004. számú alkotmánybírósági határozat elutasította azt az indítványt, ami az előbb említett rendelkezés alkotmányellenességének megállapítására irányult. Ugyanakkor a testület valóban mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellen ességet állapított meg, arra hivatkozva, hogy a hatályos szabályozás “nem határozza meg sem a belső használatú, sem a döntéselőkészítéssel összefüggő adat fogalmát, és nem jelöli meg, hogy milyen alkotmányos célból kerülhet sor a korlátozásra”. E fogalmi tisztázatlanság és más hiányosságok következtében az adatvédelmi törvény “a közérdekű adatok nyilvánosságának olyan korlátozását is lehetővé teszi, amelyet nem indokolhat az állami szervek hatékony működésének biztosításához fűződő érdek”. A javaslat az Or szággyűlés jogalkotási kötelezettségének teljesítése érdekében meghatározza az automatikus nyilvánosságkorlátozás alá eső adatok körét, a korlátozás húszéves időtartamát tíz évre rövidíti, és ezen időszakon belül is feltételhez köti a megismerésre irányuló igény elutasítását. Az előterjesztés példálózó felsorolással az elemzésben, tervezetben, véleményben, javaslatban és felkészítőben, valamint a szerv belső működésére vonatkozó felmérésben, ellenőrzési jelentésben és más munkaanyagban szereplő információka t minősíti a döntések megalapozását szolgáló adatoknak. Ugyanakkor a döntés megszületését követően az érintett szerv vezetője a megismerésre irányuló igényt csak akkor utasíthatja el, ha bizonyítja, hogy az információ idő előtti nyilvánossága a szerv működ ési rendjét vagy feladatkörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását veszélyeztetné. Ez utóbbi feltétel fennállását a szerv vezetőinek felkészítését szolgáló feljegyzések esetében vélelmezni kell. A javaslat az elektronikus igénylés bevezetéséve l is kedvezőbb feltételeket teremt a közérdekű adatok megismeréséhez. Az új szabályozás szerint szóban, írásban vagy elektronikus úton bárki igényt nyújthat be az adatkezelő szervhez, és ennek során anyanyelvét is használhatja. A megismeréshez fűződő jog a lanyi jogi jellegét az előterjesztés azzal is hangsúlyozza, hogy a jelenleg hatályos kérelem fogalmat az igényléssel helyettesíti. Ennek megfelelően az igény nem tagadható meg azon az alapon, hogy a közérdekű adatot tartalmazó dokumentum az igénylő által m eg nem ismerhető információt is tartalmaz. Ebben az esetben az érintett adatot felismerhetetlenné kell tenni. (Az elnöki széket dr. Deutsch Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A 2003. évi módosítással ellentétben a jogharmonizáció a mostani előte rjesztésben csak másodlagos szerepet játszik. A javaslat az Európai Gazdasági Térség fogalmának beemelésével módosítja a harmadik ország kategóriáját, újraszabályozza - erre már szintén történt utalás - a személyes adatok harmadik országba történő továbbít ását, és pótolja a hiányzó jogharmonizációs záradékot. Az újraszabályozás pontosan meghatározza, hogy a harmadik országban a személyes adatok megfelelő szintű védelmét mikor tekinthetjük biztosítottnak, és emellett lehetővé teszi, hogy jogsegélyegyezmény v égrehajtása érdekében az egyezményben megjelölt célból és tartalommal személyes adatokat továbbítsanak olyan harmadik országba, amely nem garantálja a védelmet. Végezetül a javaslat az adatvédelmi biztos feladat- és hatáskörét, valamint eljárását is érinti . Az előterjesztés egyértelművé teszi, hogy a biztos ellenőrzése során hivatalból, illetőleg bejelentés alapján egyaránt eljárhat, feladatkörében általános jelleggel, valamint meghatározott adatkezelő részére ajánlást bocsáthat ki, és emellett véleményezi a külön jogszabály alapján közzétett közérdekű adatok körét, továbbá az Európai Unió közös adatvédelmi felügyelő testületeiben képviseli a Magyar Köztársaságot. A biztos eljárására és intézkedéseire az adatvédelmi törvény eltérő rendelkezései hiányában az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló törvény előírásait kell alkalmazni.
