Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 29 (209. szám) - A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ):
1337 Köszönöm szépen, miniszter úr. Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt bizottságok írásban terjesztették elő ajánlásaikat, és jelezté k, hogy a vitában nem kívánnak előadót állítani. Tisztelt Országgyűlés! Most az egyes képviselői felszólalásokra kerül sor, 1010 perces időkeretben. Először az írásban jelentkező képviselőknek adom meg a szót, legelőször Pető Ivánnak, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőjének. Parancsoljon! DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Bár, mint a miniszter úr felszólalásából is hallhatták, akik hallották, egy átfogó jogszabály korlátozott módosítása szerepel előttünk, e módo sítások jelentősége talán mégis nagyobb, mint a szokványos módosításoknak. Én négy különösen fontos témát emelnék ki a módosítások közül, miközben, ahogy szintén említette miniszter úr, más fontos területeken is módosul az adatvédelmi, illetve a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény. (16.00) A törvénymódosítást különösen két tényező indokolta, mármint határidőhöz kötve, ha tetszik. Az egyik az Alkotmánybíróság tavaly áprilisi határozata, amely alkotmánysértést állapított meg a belső használatra ké szült, illetve a döntéselőkészítéssel összefüggő adatok fogalmi tisztázatlansága és differenciálatlansága miatt. Ez az egyik fontos terület, ahol változnak az eddigi jogok. A másik fontos terület, ami sürgőssé tette a változtatást, a készülő elektronikus információs szabadságról szóló törvény adatvédelmet érintő részei. A harmadik fontos terület, amit kiemelnék az említett kettőn túl, a közfeladatot ellátó személyek adatait érintő változás, és a negyedik, amiről miniszter úr szintén beszélt, az adatvédelmi biztos státusát érintő változások. Először és talán legbővebben a döntéselőkészítő iratok nyilvánosságáról érdemes beszélni. A közérdekű adatok megismerésének igen lényeges elemét szabályozza újra tervezet. A legfontosabb vagy leglátványosabb változás ny ilvánvalóan az, hogy az eddigi húszéves védelmi idő tíz évre csökken. Az eddigiekkel szemben csak a döntés meghozatala előttre marad teljes a védelem, a nyilvánosságkorlátozás; azt követően a közigazgatási szervezeteknek kell bizonyítani, hogy fennáll a ny ilvánosságkorlátozás indoka, és ez megfordítása az eddigi normáknak. Lényeges, erről esett már szó, a közérdekű és a közérdekből nyilvános adat meghatározásának pontosítása is. Miközben az eddigiekhez képest e területen, tehát a döntéselőkészítő iratok ny ilvánossága területén változik legjelentősebben a gyakorlat, valószínű, és már az előzetes vélemények alapján is nyugodtan lehet ezt mondani, ez a passzus váltja ki továbbra is a legtöbb vitát, illetve kritikát. Tudniillik, ezt kár lenne titkolni vagy fele dni, két szempont konfliktusa ütközik, ha tetszik, ennél a témánál. Az egyik a közérdekű adatok nyilvánosságának követelménye, a másik pedig a hivatal, a törvényjavaslat szóhasználatával élve törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illeték telen, külső befolyástól mentes ellátását, így álláspontja kifejtését veszélyeztető szempontrendszer. Köznyelven ez a bonyolultnak tűnő kettősség úgy néz ki, hogy elvben, laboratóriumi körülmények között a lehető legkevesebb adat elérését indokolt korlátoz ni a döntéshozatal után. Ezt az Alkotmánybíróság említett tavalyi határozata is kimondja. Ugyanakkor a nyilvánosság az állam- és szolgálati titokról szóló törvény hatálya alá eső dokumentumokon túl is akadályozhatja az államapparátus vagy az igazgatási app arátus szabad véleménykifejtését, legalábbis következményeiben. Ezt az Alkotmánybíróság egy korábbi véleménye, még '94ben a 34. számú határozat figyelembe vette, amikor kimondta, hogy az adat nyilvánossága közbülső munkaanyagokra nem, csak a végeredményre vonatkozik. Szeretnék emlékeztetni arra ebben az összefüggésben, hogy az Orbánkormány egyszerűbbnek tartotta a kormányülés jegyzőkönyvvezetésének, illetve hangfelvételeinek megszüntetését, mintsem azt vállalta volna, hogy valamikor is nyilvánosságra kerü ljenek az ott elhangzott, nevezhetjük döntéselőkészítő tevékenységnek a nyomai. Más irányú ismeretek alapján is nyugodtan mondhatjuk,
