Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 29 (209. szám) - A távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. BŐHM ANDRÁS (SZDSZ):
1322 Azután még egy további elem, tényező volt az, hogy mennyiben is térhet el ez az Európai Unióban szokásos és más országokban meglévő gyakorlattól. Valamelyik paragr afusa a törvénynek, azt hiszem, a 13. §a utal arra, hogy a magyar állapotok eltérhetnek az Európai Unió gyakorlatától, de azt jól meg kell indokolni, nem is annyira az Uniónak, hanem inkább magunknak. Ilyen meggondolások alapján a bizottság eleinte a vita nagy részében azon a nézeten volt, hogy lesz egy többségi vélemény a kormányoldalon és egy tartózkodó a kisebbségi oldalon, azonban a vitának az egyik termékeny vetülete volt az, hogy eljutott a bizottság oda, hogy egyetértettünk, és a költségvetési és pé nzügyi bizottság egyhangúlag javasolja ezt a törvényjavaslatot az Országgyűlésnek. Hozzáteszem még, tisztelt Ház (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , talán példája lehet ez az esemény annak, hogy ilyesmi is előfordulhat a Magyar Or szággyűlésben, hogy a témát megvitatjuk, és egymást felvilágosítjuk és meggyőzzük. Még egyszer: a bizottság ajánlja ezt a törvényjavaslatot a Háznak elfogadásra. Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisz telt Országgyűlés! Most az egyes képviselői felszólalásokra kerül sor, tíztíz perces időkeretben. Először az írásban jelentkezett képviselőknek adom meg a szót; elsőként Bőhm Andrásnak, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőjének. Parancsoljon, öné a sz ó. DR. BŐHM ANDRÁS (SZDSZ) : Tisztelt Országgyűlés! Valóban egy olyan jogszabályról van szó, amely nyilván konszenzussal fog megszületni a parlamentben. Amire én a miniszteri expozénál felkaptam a fejem, és amire ki szeretnék térni, bár aztán - hogy is mond jam - lépést is váltott az indokolás, de a bizottsági előadó szavaiból is kiderült, nem biztos, hogy okos dolog az, hogy ezt az egész jogintézményt, ami a világban valóságosan létező intézmény, a pénzügyi távszolgáltatást valamilyen eredendően rossznak tek intjük, ami ellen a kiszolgáltatott fogyasztót minden eszközzel védenünk kell. Mert itt a dolog lényege az, hogy ez egy olyan intézmény, amitől nincs ok, de nincs lehetőség sem a visszalépésre, tudomásul kell venni, hogy a világ, a technika, az informatika fejlődésével egy kikerülhetetlen jó végül is a szolgáltatás maga és annak a tárgya. Éppen ezért a miniszteri expozé aztán áttért arra, ami szerintem a történet lényege, hogy igazából a bizalmat kell erősíteni, tehát a fogyasztói bizalom erősítése az én fe lfogásom szerint ennek a jogszabálynak a lényege, ennek kell kiemelni, gondolom, az indokolásban is az alapvető fontosságát. A fogyasztóvédelem, az esetlegesen kiszolgáltatott fogyasztónak a védelme csak egy eszköz, de pontosan azt kell mondanunk, hogy ez - még egyszer mondom - nem az öröktől eredendő rossz, hanem egy olyan jó, ami a mai világtendenciák mellett kikerülhetetlen, és a dolog érdemét tekintve hasznos. Tehát ezeket a jogszabályi garanciákat, amelyek elsősorban keretszabályokban jelennek meg ebbe n a jogszabályban, a fogyasztói bizalom elnyeréséhez kell felhasználni, és nem szabad azt a félelmet erősíteni, hogy valamiféle sötét erők a teljesen elmaradott, kiszolgáltatott fogyasztókat bábként tudják kezelni. Helyesen megtörtént a jogszabály lényegén ek az ismertetése, én csak egykét olyan elemről szeretnék szólni, amit fontosnak tartok, és nem hangzott el eddig - nem igazán érzem a szükségét annak, hogy ismételjük a már korábban elmondottakat, végül is nem egy komplikált, bonyolult jogszabályt tárgya l a parlament. A lényeges kérdés az - és ezt jó, ha tudják az állampolgárok, ha szabad ezt mondani , hogy a fogyasztóvédelemnek más jogszabályban biztosított elemei ugyanúgy érvényesülnek e mellett a jogszabály mellett, tehát ennek a jogszabálynak az élet be lépése, hatálybalépése nem teszi
