Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 15 (199. szám) - Az ülésnap megnyitása - Bejelentés mentelmi ügyről - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Mandur László): - PÁSZTOHY ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
127 Ért elemszerűen, ha a vadászatra gondolunk, akkor az állományszabályozás, amely a vadgazdálkodásnak egy nagyon fontos feladata, természetesen ebbe a körbe tartozik. Senki nem állítja tehát azt, még az állatvédők sem, hogy a vadászatot vagy a hobbicélú vadászat ot mint olyat, egészében tilalmazni értelmes lenne vagy szabad lenne. Hiszen tudjuk azt, hogy milyenek a mutatók, hogy mennyire túlszaporodott például a magyar erdőkben nagyon sok vadfajta. Amiről én most szólni szeretnék, az a hobbicélú vadászatnak az a s zűk területe, amikor erre a célra tenyésztett állatok ezreit ölik meg egy nap alatt. Azt gondolom, nem kell túlzottan nagy, radikális és szélsőséges állatvédőnek lenni ahhoz, hogy ezt a jó ízlésű, ép erkölcsi érzékű emberek ízlése és erkölcsi érzéke tiltsa . Vadászati törvényünk számos állatvédelmi szempontot is tartalmaz, hiszen például a tiltott vadászati módokat és eszközöket felsorolja, ezeket definiálja, és tilalmazza bizonyos vadászati módok és eszközök használatát. Ugyanez a vadászati törvény a vadon élő, nem vadászati célból tenyésztett állatok esetében napi terítéklimiteket állapít meg, tehát maximálja az egy napon elejthető vadak számát. Ugyanezt nem teszi meg semmilyen jogszabály az erre a célra tenyésztett állatok esetében, ahol semmiféle ésszerű ok nem szól ezek mellett a vadászatok mellett, leszámítva természetesen azt, amit valamennyien tudunk, hogy ez a, mondjuk ki, öncélú öldöklés, amikor egy nap alatt több ezer állat életét oltják ki - még egyszer mondom, öncélú módon , kizárólag vadászati t urisztikai, vagyis anyagi jellegű célokat szolgál. Ez ellentétes a vadászati törvény és az állatvédelmi törvény betűjével és szellemével, ellentétes a vadászok szerint is a vadászat céljával és etikájával. Sokakkal együtt az a meggyőződésem, hogy a sport, hobbicélú vadászatnak ezt a körét, amikor erre a célra tenyésztett állatokat öncélú módon ezrével öldökölnek egy napon belül, érdemes lenne újragondolni és tiltó módon szabályozni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (Mandur László) : Köszön öm szépen, frakcióvezetőhelyettes úr. A kormány nevében jelezte Pásztohy András államtitkár úr, hogy szólni kíván. Öné a szó, államtitkár úr. PÁSZTOHY ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtá rsaim! Tisztelt Képviselő Úr! A kérdés egyértelműen a vadászatok terítékének biztosításához folytatott mesterséges apróvadtenyésztés kérdéseivel foglalkozik állatvédelmi szempontból. Mint ön is említette, a magyar vadászat és vadgazdálkodás jogi szabályozá sa valójában korszerű, az európai uniós gyakorlattal és a vonatkozó nemzetközi egyezményekkel összhangban történik. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény és az azóta eltelt évek során megalkotott törvénym ódosítások a természetes vadállomány védelmét, hasznosítását, valamint a vadbiológiai szempontból fontos mérő- és megfigyelőrendszerek működtetését írja elő. A vadállomány hasznosítása a vadászterületen élő vadállomány létszámának becslését követően úgynev ezett vadgazdálkodási tervezésen keresztül valósul meg. A vadgazdálkodási tervezés tartalmazza a kilövési tervet, amely hatósági jóváhagyáshoz kötött. A vadgazdálkodási tervezés a vadlétszám állományszabályozási funkcióján keresztül a szabad területi vadál lomány környezetével összhangban történő fenntartását, egyúttal a mező- és erdőgazdálkodásban keletkező vadkár megelőzését is szolgálja. A vadászati jog szabályozására jó példa a napi teríték korlátozása, ami a vadászható vízivadfajoknál és más szárnyasvad fajoknál érvényesül. Ennek alapja a nemzetközileg elismert tudományos műhelyekben folyó munka, mint például a NyugatMagyarországi Egyetem Vadgazdálkodási Intézetében működő magyar vízivadmonitoring csoport kutatási tevékenysége.