Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 15 (199. szám) - Az ülésnap megnyitása - Bejelentés mentelmi ügyről - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Mandur László): - KÓSA LAJOS (Fidesz):
128 A másik irányzat a mester séges vadtenyésztési tevékenység, amely egyrészt a természetes vadállomány pótlását, másrészt a nagyobb vadászati sikerességet biztosítja. Európában és Magyarországon is jellemzően a fácánt és a tőkésrécét tenyésztik ily módon. Ez a tenyésztési tevékenység hazánkban egyes elmaradottabb, hátrányos térségekben - mint például Békés, HajdúBihar, SzabolcsSzatmárBereg, Szolnok, Heves és Csongrád megyékben - a vidéken élő emberek foglalkoztatását, a falusi turizmus keretein belül a minőségi vadászati turizmus l ehetőségét teremti meg. Nemzetközi példák is vannak erre, például Spanyolországban és Angliában ez már régóta gyakorlat. Egyébként az Európai Unióban számos vidékfejlesztési tervben szerepel a vidéki életforma, a hagyományápolás és a vidéki munkahelyteremt és eszközei között a vadászati tevékenység és az ehhez kapcsolódó vadász szolgáltatások köre. A mesterséges vadtenyésztésből származó és a szabad területre kihelyezett szárnyas vad vadászata ugyanolyan módon történik, mint a természetes apróvadvadászat. Ez zel együtt az utóbbi évtizedekben a mesterséges vadtenyésztési tevékenység csökkenő tendenciát mutat. Az országos vadgazdálkodási adattár adatai alapján a mesterségesen nevelt fácán az 198891 közötti években megközelítette az évi 2 milliót, ezzel szemben a 20032004. vadgazdálkodási évben 700 ezer példányra csökkent az éves mennyiség. Összességében tehát elmondható, hogy a nagyterítékű apróvadvadászatok száma és a napi teríték nagysága is az utóbbi két évtizedben erősen visszaesett. Ezzel együtt egyetértek képviselő úr azon észrevételével, megnyilatkozásával, hogy a mesterséges tenyésztésből származó apróvad vadászata a nemzetközileg elfogadott etikai normák messzemenő betartásával valósuljon meg, és ezen túlmenően a hazai megítélés is a normák maximális be tartásával történjen. Amennyiben ehhez jogszabálymódosítás szükségeltetik, vagy kormányzati rendelkezés, úgy természetesen az ön javaslatára is a kormány meg fogja tenni. Köszönöm a fölvetését. (Taps.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, államtitkár ú r. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend előtti fölszólalásra jelentkezett Kósa Lajos frakcióvezetőhelyettes úr, a Fidesz képviselője: “Önkormányzatok végveszélyben” címmel. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr. KÓSA LAJOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az 1990ben létrejött önkormányzati rendszer ebben a költségvetési évben tényleg végveszélybe jutott, 2005 az önkormányzatok katasztrófaéve lesz. Több olyan tendencia is jelentkezett már a korábbi időszakban, ami nagyon komoly aggodalomra ad okot. Pél dául az állam által átadott eszközök és átengedett bevételek, amelyek az önkormányzat alapfeladatainak ellátását szolgálnák, rendre alacsonyabb mértékben emelkedtek - vagy stagnáltak , mint ezen feladatok ellátásának a költsége, ezért az önkormányzatok eg yre több és több saját bevételt kellett hogy elköltsenek az alapfeladataik ellátására. (9.30) De a 2005ös év több kétségbeejtő újdonságot hozott. Megjelentek azok a finanszírozási elemek, amelyek világossá teszik, hogy mit ért az MSZPSZDSZkormányzat az életképes méretű településen. Az a tendencia ugyanis, hogy aki szegény, az nem kap támogatást, és még szegényebb lesz. Gondoljuk csak meg, van egy kistelepülés, ahol eleve alacsony az osztálylétszám az iskolában. Itt - miután az állandó költségek ugyanazok , hiszen a pedagógusnak ugyanannyi bért kell fizetni, fűteni, világítani tizenöt gyerekre is éppúgy kell, mint harmincra - így is rosszabbak a feltételek, hiszen az iskola csak tizenöt gyerek után kap fejkvótát és normatívát. Viszont ebben a költségvetési évben azt a rendszert vezették be, hogy ott, ahol a kormány szerint nem kielégítően magas az osztálylétszám, eleve kevesebb fejkvótát lehet lehívni, és csak azoknál a településeknél van plusz kiegészítő normatíva, amelyeknél a finanszírozás egyébként is re latíve jobb, hiszen több gyerek után tudják lehívni a fejkvótát. Magyarul az, aki szegény, nem kap támogatást, csak azok, akik relatíve jobb helyzetben vannak. Ez katasztrofális következményekkel jár a kistelepülésekre nézve.
