Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 21 (207. szám) - Deák András (Fidesz) - a gazdasági és közlekedési miniszterhez - “Milyen érdekeket szolgált a villanyáremelés?” címmel - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár:
1144 Elnök Úr! Tisztelt Ház! Államti tkár Úr! Csak remélni tudom, hogy nem felejtette még el, milyen óriásplakátokkal volt tele az ország 2002ben: “Több pénzt az embereknek! Több pénzt az önkormányzatoknak!” Hogy aztán ezekből az ígéretekből és hitegetésekből mennyi valósult meg, arról ma má r az egész országnak, az elszegényedő embereknek, a csőd szélén tántorgó önkormányzatoknak világos képük van. Olyan választási ígéretnek azonban, hogy még több pénzt a privatizált energiaiparnak, bármennyit is kutakodtam ebben a témában, nyomát sem leltem. Ha elhangzott volna ilyen ígéret, kérem, tájékoztasson minket. 20032005 között, miközben az infláció 12 százalékos volt, a villamos energia ára 33 százalékkal emelkedett. Ezt fejelte meg 2005 februárjában az átlagosan 10 százalékos áremelés. Ha csak a nö vekvő önköltség kompenzálásáról lenne szó, egyet is lehetne ezzel érteni, csakhogy most más a helyzet. Elég egy pillantást vetni az energiaipar privát szereplői nyereségének alakulására, amely például 2003ban átlagosan 14,5 százalék volt, vagyis a magyaro rszági kiemelkedően magas haszon azt mutatja, hogy a villany árának a tényleges költséghez nem sok köze van. Ugyanezt támasztják alá az elmúlt hetekben nyilvánosságra került 2004. évi áramszolgáltatói gyorsjelentések. Ezek meggyőzően bizonyítják, hogy a mo stani áremelés teljesen indokolatlan volt, hiszen már az elmúlt évben is minden eddigit meghaladó profitot realizáltak. Tavaly átlagosan 25 százalékkal növelték a nyereségüket. (14.50) Csak egyetlenegy példát hadd említsek meg, a Budapesti Elektromos Művek gyorsjelentése szerint a nyeresége a 2003as rekordév után újabb 35 százalékkal nőtt 2004ben. Államtitkár Úr! Ön szerint ennek a cégnek szüksége volt a februári áremelésre? Hab a tortán, egy utolsó hír, hogy a külföldi tulajdonú szolgáltatók nem hajlandó k kifizetni az MVMnek az általuk vásárolt áram hatósági árát, és kartellszerű összefogással tárgyalást kezdeményeztek a miniszteri rendeletről. Minisztériumi források megerősítették, hogy egyeztetés folyik a hatósági áremelés egyes belső árelemeiről. Kérd éseim: Az ismertetett magyarországi haszon mellett mi indokolta a villanyáramáremelést? Mi a minisztérium álláspontja azzal kapcsolatban, hogy a hatósági nagykereskedelmi árat a szolgáltatók nem akarják megfizetni? És végül: egy nyugdíjasnak vagy egy gazd álkodónak, esetleg egy háztartásbelinek szintén joga vane vitatni a hatósági árat, és joga vane a minisztériummal tárgyalást kezdeményezni a hatósági áremelés mértékéről? Várom válaszát. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Az inte rpellációra Dióssy Gábor úr, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkára válaszol. DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Először néhány szót szere tnék szólni az előzményekről. A villamosenergiaár kialakításának elveit az Országgyűlés által 2001ben, az önök kormányzása alatt elfogadott CX. törvény, az úgynevezett villamosenergiatörvény, Vet., és annak végrehajtási rendeletei egyértelműen meghatáro zzák. Ez volt a mi kiindulópontunk is. Nem feltételezem, hogy az árszabályozás, az önök kormányzása alatt elfogadott törvény és az első végrehajtási rendelet, amelyet szintén alapul vettünk azóta is, a szolgáltatói profit növekedését célozta volna csak. Az árképzésről. A GKM mint ármegállapító hatóság - a már említett törvényben foglaltakat figyelembe véve - az áremelés mértékének kialakításakor a Magyar Energia Hivatal javaslata alapján az alábbi négy tényezőt vette figyelembe. A villamos energia előállítá sára felhasznált tüzelőanyagok, elsősorban a szénhidrogének, olaj és gáz árának emelkedését. Ez az áremelés 2003. január 1je és 2005. január 1je között 40 százalékos volt átlagban. Ön említette, hogy a villamosenergiaárak átlagban 33 százalékkal emelked tek, tehát bőven 40 százalék alatt maradtak ez alatt az idő alatt.