Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 21 (207. szám) - Dr. Gedei József (MSZP) - a külügyminiszterhez - “Milyen lépéseket kíván tenni, külügyminiszter úr, a határon túli magyarság autonómiatörekvéseiért?” címmel
1131 A képviselő asszony beszél, beszél problémákról, folyamatokró l - természetesen az adatoknak nem sok köze van a valósághoz. Én néhány cselekvésről szeretnék szólni, amit a kormány tesz, és nem beszél a munkaerőpiaci helyzet javítása érdekében. (Folyamatos zaj.) Az önök utolsó esztendejében a közmunkákra fordított pé nzeszközök nagyságrendje 2 milliárd forint volt - 2, azaz kettőmilliárd forint. 2005ben 6,2 milliárd forintot fordít a kormány közmunkaprogramok finanszírozására, támogatására, ez 12 500 embernek jelent álláslehetőséget, egzisztencialehetőséget. Munkahely teremtő pályázatokra több milliárd forintot fordítunk, éppen érvényben van egy másfél milliárdos munkahelyteremtő, beruházásösztönző programunk. A Magyar Fejlesztési Bankkal néhány hét múlva közösen egy több mint 10 milliárd forintos alapot nyitunk meg mun kahelyteremtő, munkahelybővítő támogatásokra. Távmunkahelyek létrehozására az elmúlt esztendőben mintegy 1,5 milliárd forintot fordítottunk, idén is több mint 800 milliót fogunk. Szerkezetváltási problémák kezelésére idén 2 milliárd forintot fordítunk anna k érdekében, hogy a cégek át tudjanak állni. A kicsi és közepes vállalkozások szerkezetváltással összefüggő képzéseinek támogatására 17 milliárd forintot fordítottunk. És ezek csak számok ön szerint - de ezek cselekvések, programok, ezek mögött munkahelyek vannak, több tízezer munkahely. A Munkaerőpiaci Alapnak a képzési alaprészéből beruházásösztönző támogatásként mintegy négy céggel kötöttünk keretmegállapodást, további tízzel tárgyalunk, összességében mintegy 13 ezer új munkahely megteremtése érdekében. És nem beszéltem regionális pénzekről, nem beszéltem még európai uniós forrásokról. De ön pontosan tisztában van azzal, hogy több munkahely jön létre, mint amennyi megszűnik, hiszen ezeket az adatokat néhány héttel ezelőtt (Az elnök a csengő megkocogtatás ával jelzi az idő leteltét.) önnek is megküldtem. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, miniszter úr. Megkérdezem a képviselő asszonyt, hogy elfogadjae a miniszter úr válaszát. Képviselő asszony! BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz) : Miniszter Úr! Azt a cinikus hangnemet, amit ön most megütött, visszautasítom azoknak a munkát kereső, elkeseredett embereknek a nevében is, akik nem ezt a vála szt várták. Miniszter Úr! Tisztában van ön azokkal az adatokkal, miszerint hárommillió ember él ma a létminimum alatt? Tisztában van ön azzal az adattal, hogy egymillió ember a nyomor szintjén él? Tudja ön azt, hogy 300 ezer gyermek naponta csak egyszer ét kezik? És miért? Azért, mert legfeljebb segélyen tengődnek, nincsen tisztességes munkájuk, nincsen tisztességes keresetük. Ön most is csak beszélt, ahelyett, hogy konkrétan válaszolt volna azokra a kérdésekre, amelyeket feltettem. Ezért az ön által válaszn ak minősített választ nem fogadom el. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Tekintettel arra, hogy a képviselő asszony nem fogadta el a miniszter úr válaszát, kérdezem önöket, elfogadjáke azt. Kér em, most szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm. Megállapítom, hogy az Országgyűlés 176 igen szavazattal, 113 nem ellenében, tartózkodás nélkül fogadta el a miniszter úr válaszát. Dr. Gedei József (MSZP) - a külügyminiszterhez - “Milyen lépéseket kíván tenni, külügyminiszter úr, a határon túli magyarság autonómiatörekvéseiért?” címmel
