Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 21 (207. szám) - Dr. Gedei József (MSZP) - a külügyminiszterhez - “Milyen lépéseket kíván tenni, külügyminiszter úr, a határon túli magyarság autonómiatörekvéseiért?” címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. GEDEI JÓZSEF (MSZP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BÁRSONY ANDRÁS külügyminisztériumi államtitkár:
1132 ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Tisztelt Képviselőtársaim! Gedei József, a Magyar Szocialista Párt képviselője, interpellációt nyújtott be a külügymini szterhez: “Milyen lépéseket kíván tenni, külügyminiszter úr, a határon túli magyarság autonómiatörekvéseiért?” címmel. A képviselő urat illeti a szó. DR. GEDEI JÓZSEF (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Ti sztelt Államtitkár Úr! Az Európai Unió keleti bővítésével, Magyarországnak az EUhoz történő csatlakozásával és a Gyurcsánykormány programjának elfogadásával új remények és esélyek nyíltak a magyar nemzetpolitika számára: remény van arra, hogy az Európai Unió végre feloldja a trianoni dilemmát, felszámolja a versaillesi és párizsi békeszerződések által teremtett konfliktushelyzetet, azt, hogy az államhatárok meghúzásakor a legkevésbé vették figyelembe a középkeleteurópai nemzetek szállásterületeinek hat árait, és ezzel kisebbségi, másodrendű állampolgári sorsba soroltak milliókat. Az Európai Unió felszámolja a nemzeteket elválasztó határokat, szabad mozgást, szabad munkavállalást és szabad költözködést biztosít állampolgárainak, ugyanakkor nem követeli me g a nemzeti identitás, a nemzeti kultúra feladását, sőt azt kifejezetten támogatja, de támogatja a közös értékekre épülő európai identitás kialakítását is. Az Európai Unió amellett, hogy stabilitást hoz KeletKözépEurópába, Magyarország számára esélyt is kínál nemzetpolitikai céljainak hatékonyabb érvényesítésére, arra, hogy a magyar nemzet mint kulturális és mint politikai egység összekapcsolódjon, a kulturálisan egy nemzetnek tekintett sokaság politikai és szociális jogai tekintetében egységet alkosson. A Gyurcsánykormány meghirdetett külpolitikai programja szerint arra törekszik, hogy a magyar nemzetet európai keretekben egyesítse, a határon túli magyarok az európai gyakorlattal összhangban közösségként, szülőföldjükön megmaradva élvezhessék az önkormán yzatiság és az autonómia sajátos, helyzetüknek leginkább megfelelő formáit és az ezekből eredő jogokat. Mindezekre tekintettel kérdezem a tisztelt államtitkár urat, milyen lépéseket kíván tenni a határon túli magyarság autonómiatörekvéseiért. Várom megtisz telő válaszát. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A képviselő úr interpellációjára Bársony András külügyminisztériumi politikai államtitkár úr válaszol. Államtitkár úr! BÁRSONY ANDRÁS külügyminisztériumi áll amtitkár : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az autonómiatörekvések nem ismeretlenek Európában, még akkor sem, hogyha az igazi európai autonómiafilozófia ma még nem létezik. Mondom ezt azért, mert bár sokfajta autonómia l étezik, ezekben nagyon kevés közös vonás tapasztalható, és ezeknek a létező autonómiáknak a többsége tulajdonképpen az első, illetve a második világháborút követően kétoldalú vagy többoldalú megállapodások segítségével jött létre. Az akkori politikai közha ngulat és az akkori politikai helyzet azt eredményezte, hogy néhány ország, például Svédország és Finnország vagy a második világháború után Ausztria és Olaszország képes volt megállapodni abban, hogy a vitatott nemzetiségű és a vitatott határok problémájá t hogy oldja föl. Mára azonban a helyzet megváltozott, nemcsak a helsinki záróokmány következtében, hanem azért is, mert az azóta kialakult európai intézményrendszer az autonómiákat más megvilágításba helyezte. Mi következik tehát mindebből? Egyrészt az, h ogy az autonómiatörekvések ma már csak és kizárólag akkor lehetnek eredményesek egy adott kisebbség érdekében, ha abban az adott nemzetállam többségi és kisebbségi viszonyok között élő csoportjai meg tudnak egyezni. Teljesen
