Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 9 (206. szám) - Az ülésnap megnyitása - „Lendületesen, lefelé a lejtőn - nagy bajban az önkormányzatok!” című politikai vita - DR. FÜLE ISTVÁN jegyző: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter:
1043 Vizsgáljuk meg, ha kérdésként fogalmazzuk, a helyi önkormányzatok európai chartájának tételeit, tudunke igennel fel elni ezekre. Ez azért is fontos, mert a Helyi Önkormányzatok Európai Chartája nagyon komoly hatást gyakorolt a magyar önkormányzati rendszer kialakítására. Emlékezzenek csak vissza, képviselőtársaim, hogy amikor a rendszerváltás után ennek a vitája itt a p arlamentben lefolyt, ezeket az értékeket és az önkormányzati chartában megfogalmazott elveket a magunk számára is kötelező elvként fogadtuk el, akartuk elfogadni, és ehhez igazítottuk demokratikus önkormányzati rendszerünket. Tehát tegyük fel ezeket a kérd éseket, hogy a helyi önkormányzati chartának megfelele a mi önkormányzati rendszerünk. Első tétel: a helyi önkormányzatok jogszabályi keretek között maguk szabályozzák, igazgatjáke a helyi lakosság érdekében a közügyek lényegi részeit? Erre a kérdésre a válaszunk: igen. A jogot olyan testületek gyakoroljáke, akiknek tagjait általános választójogon alapuló, szabad, titkos szavazással választják? A válasz: igen. Vannake a testületeknek felelős végrehajtó szervei? Igen. Biztosítotte az állampolgárok közve tlen részvételének lehetősége a közügyek intézésében, mint népszavazás, népi kezdeményezés? Igen. Rendezette az önkormányzatok feladat- és hatásköre? Igen, de vannak további tennivalóink. Teljes és kizárólagose a helyi önkormányzatok hatásköre? - ami azt jelenti, hogy más közigazgatási szerv nem vonhat el tőle hatáskört. A válasz: igen. Jogosultake a nemzeti gazdaságpolitika keretein belül megfelelő saját pénzügyi forrásokra, amelyekkel saját hatáskörben szabadon rendelkeznek? A válasz: igen. Arányban ál lnake pénzügyi forrásaik az alkotmányban és jogszabályokban meghatározott feladataikkal? Igen, de el kell ismerni, hogy szűkösen. A pénzügyileg gyengébb önkormányzatok védelmére vannake kiegyenlítő eljárások? Igen, vannak. Tehát azt gondolom, képviselőtá rsaim, hogy büszkék lehetünk arra, amit ezen a téren elértünk. Önkormányzati rendszerünk az alkotmány 1990. évi módosítása és az önkormányzati törvény elfogadása óta nagy utat járt be. A tanácsi rendszer helyi hatalomgyakorlása helyett mára a szolgáltató ö nkormányzat jelent értéket. (Zaj a Fidesz soraiban.) Csak megvártam, amíg a képviselőtársaim üdvözlik egymást, mert egy picit hangosan tették, és talán másokat érdekel, amit mondok. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Dr. Áder János: Ne aggódjon, min iszter asszony, figyelni fogunk!) Az állam mindenhatóságát felváltotta a helyi autonómia, a közszféra, a piaci szereplők, a civil társadalom önálló feladatmegoldása. A szabályokkal körülbástyázott, lelketlen, nehézkes, bürokratikus működésből jórészt kiláb altunk, eljárásaiban rugalmasabb, humánus, de a törvényes, jól szabályozott, hatékonyabb működés felé változik a rendszer. Hiszem: az önkormányzati rendszer nem függetleníthető sem az ország gazdasági teljesítményétől, sem a politikai, társadalmi intézmény rendszer különböző elemeitől. Csak hogy néhány jellemző példát mondjak: az első ciklusban a nagy állami privatizációban az önkormányzatok is részt vettek, annak pozitív és negatív jellemzőivel és felhangjaival együtt. A második ciklusban, a '90es évek köz epén történt kényszerű költségvetési megszorításokat az önkormányzatok sem kerülhették el. Az OrbánTorgyánkormány különbségtevő támogatási módozatát az önkormányzatok nagy része bánta. (9.10) Végül az Európai Unióhoz való csatlakozás közösségi jogharmoni zációt igényelt, és az uniós támogatások fogadásához szükséges belső szellemi és anyagi felkészítés elkezdődött.
