Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 28 (168. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló Állami Számvevőszék jelentése együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - CSIGE TAMÁS (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz):
800 Köszönö m szépen. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (Harrach Péter) : Pósán László képviselő úrnak adom meg a szót, Fideszfrakció. DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz) : Tisztelt Ház! Az önkormányzati finanszírozáshoz engedjenek meg egy rövid adalékot, ami a zárszámadási törvény indokolásában, az Oktatási Minisztérium fejezeténél található. (16.20) A következő olvasható: a nem önkormányzati, nem egyházi intézményekkel kapcsolatosan megemlíti az indokolás, hogy a költségvetési források a tényleges kiadásoknak csak mintegy 6570 sz ázalékát fedezték. Mivel közoktatási feladatok ellátásáról van szó, ennek normatív finanszírozási logikája van. Ez azt jelenti, hogy mind az önkormányzati, mind az egyházi intézményeknél, amennyiben nem teszik hozzá ezt a hiányzó 3035 százalékot, ugyanezz el a helyzettel kell kalkulálni, magyarán, amit Mádi képviselő úr mondott, gyakorlatilag benne van a kormány által készített zárszámadási szövegben is indokolásként. Nem adták oda ezt a pénzt. Van némi növekmény, de a kiadási oldal sokkal nagyobb, tehát a tényleges mérleg ebből a szempontból bizony negatív. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Csige Tamás képviselő úré a szó, MSZP. CSIGE TAMÁS (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az önkormá nyzatok finanszírozásával kapcsolatosan szeretném megjegyezni egy picit a számok tükrében, hogy az önkormányzatok 2600 milliárd forinttal gazdálkodtak 2003ban, ami 283 milliárd forinttal több, mint az előzőben. Ez közel 12 százalékos növekedés, ami azt tá masztja alá számomra, és azt hiszem, az önök számára is - mert a tényekkel nehéz vitatkozni , hogy ez mindenféleképpen több, mint az előző évi támogatás, és valószínűleg ehhez hozzájárult az, hogy a személyi jövedelemadóból az előző évekhez képest egyre t öbb osztódott vissza az önkormányzatok számára, illetve a súlyadó is 100 százalékban az önkormányzatoknál maradhatott. Ezek tették lehetővé azt, hogy a saját források is 12,3 százalékkal növekedhettek. Az önkormányzati intézményrendszer működésében a legna gyobb kihívást a 2002. évi, átlagosan 50 százalékos közalkalmazotti illetményemelés és ennek a biztosítása jelentette. 2003ban több mint 420 ezer önkormányzati intézményi alkalmazott éves szinten 2530 százalékkal több bért vihetett haza, mint 2002ben. K öszönöm. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Mádi Lászlónak adom meg a szót. MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. A tévénézők, illetve a rádióhallgatók azt gondolhatják, hogy itt valami ellentmondás van. Tisztelt Csige Képviselő Úr! Sajnos , egymás mellett megáll az a helyzet, hogy több pénz fordítódik az önkormányzati kiadásokra, ugyanakkor nem adják oda a béremelések fedezetét, és emiatt az önkormányzatok rendkívül nehéz, sokszor drámai helyzetbe kerülnek. Így mind a két tételmondat megáll : tehát több pénzt kaptak az önkormányzatok, de a béremelések fedezetét sem kapták meg, a beruházási lehetőségeik drasztikusan szűkültek, növekedett az adósságállományuk. Nyíregyházának 5,3 milliárd adóssága van. Tudni kellene, hogy ez nagyonnagyon komoly következményekkel jár a jövőre nézve. Az egész szocializmus a nyolcvanas években ilyen értelemben nem a tüntetéseken bukott meg jelentős mértékben, hanem gazdaságilag bukott meg, és az önkormányzati rendszer sajnos ma már működésképtelennek tűnik. Olyan m értékű
