Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 28 (168. szám) - Bejelentés önálló indítvány tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A lakásszövetkezetekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
728 szövetkezeti törvény, ahol együtt tárgyalja a törvény X. fejezeteként a lakásszövetkezetek problematikáját, a többi szövetkezettel, termelői, fogyasztói és egyéb szövetkezettel együtt. Azzal telje sen egyet lehet érteni, hogy ez nem rendjén való, mert hiszen annyira más jellegű a lakásszövetkezet az összes többi szövetkezethez viszonyítva, hogy valóban indokolt egy önálló törvényben való tárgyalása. Ezt mi mindig is mondtuk, mindig is fenntartottuk, hiszen utaltam már arra, hogy a társasházi törvény vitája során is felvetettük már ezt, hogy önálló törvény kellene erre, de együtt vagy folyamatosan tárgyalva a társasházi törvénnyel, illetőleg a lakástámogatás rendszerével. Nos, ezt a '92es, mondjuk úg y, törvényrészt, a törvény X. fejezetét lenne hivatva felváltani az előttünk lévő tervezet. A leírtakkal szemben igazán komoly kritikát nem is lehet felhozni, bár az első érvünk, hogy igen, kell önálló törvény. Ugyanakkor, ha összevetjük a '92es törvény X . fejezetével, amely törvény 20 paragrafusból áll, és még az általános részből is legalább 10 foglalkozik a lakásszövetkezetekkel, tehát körülbelül 30 paragrafus foglalkozik összességében a lakásszövetkezetekkel a most hatályos törvényben, ez körülbelül a duplája annak, de igazán ebben új gondolat nincs. Van néhány persze, amikor megfelelő garanciákat akar teremteni, helyesen, a társasházhoz hasonlóan aziránt, hogy akik a fenntartási költséget nem fizetik, vagy hátralékban vannak, azok ellen mit tud tenni a szövetkezet, ez megfelelő módon szabályozva van; vagy szabályozva van az is, hogy azóta új foglalkozási ág teremtődött, az ingatlankezelői képesítés, ingatlankezelői szakma. Erről is van szó, bár itt már visszautalás történik a társasházi törvényre. Minde nesetre ez nem olyan mély változás, amely szükségessé tenné ezt az önálló törvényt. Ha végigvesszük mégis a törvénytervezet előírásait, akkor ott vannak persze nem magyaros, rossz megfogalmazások, amelyek félreérthetők, sőt képtelenségek is vannak. Például utalok arra, amikor a nyugdíjasházakról beszél, és meghatározza, hogy kik lehetnek a nyugdíjasház tagjai; itt tulajdonról nincs szó, itt valóban csak használók vannak, felsorolja ezeket, és sok minden mellett ez a lényege, hogy valaki nyugdíjas legyen. Az tán arról beszél, hogy kit fogadhat be a tag a saját kis lakrészébe, és akkor azt mondja, hogy azt, aki megfelel az előző paragrafusnak vagy az előző paragrafus előző pontjának, vagyis az is csak nyugdíjas lehet. Ez egy képtelenség, és egyáltalán nem élets zerű. Gondoljunk egy házaspárra, ahol az egyik fél már nyugdíjas, a másik még nem. Megszűnik akkor a tagsági viszonya? Képtelenség! Ettől függetlenül ezeket módosító javaslatokkal megfelelően orvosolni lehetne, és akkor el is lehetne fogadni ezt a részét a törvénynek. Csak az a baj, és ez a mi fő gondunk, hogy akkor sem lenne teljes a törvény. Torzó maradna, mert csak a lakásszövetkezetek egy részéről beszél, mégpedig a fenntartásról. Egyáltalán nem beszél az építésről, holott a saját preambulumában megfoga lmazza, hogy ez a törvény a lakásszövetkezetek létesítéséről és fenntartásáról szól. Ugyanakkor a létesítésről egyetlen árva szó nincs, és előzetes vitákban sokan kívánták ezt cáfolni, de hogy nem légből kapom ezt, hanem magából a törvény szövegéből, azt f el fogom olvasni, mert van ennek a törvénynek olyan része, amely a fogalmakat határozza meg. Azt mondja: a lakásszövetkezet tevékenysége; a lakásszövetkezet olyan tevékenysége, amelyet a fenntartás körében ténylegesen felmerült költségeinek figyelembevétel ével, nem nyereségrészesedés céljából végez saját maga, tagjai és a nem tag tulajdonosok részére - tehát fenntartás. Aztán azt mondja: a lakásszövetkezet vállalkozási tevékenysége; a lakásszövetkezetnek az az 5. pontban - ez az előző volt, az 5. pont - meg határozott tevékenysége körébe nem tartozó minden más olyan tevékenység, amelynek adózott eredményét felhasználhatja a fenntartás feladatainak ellátására. Ezt mondja maga a törvénytervezet, amely a fogalommeghatározással foglalkozik. Az 1. pont pedig az ér telmező rendelkezéseknél azt mondja, fenntartás, ugye, itt mind a kettő fenntartásról szólt, fenntartás az üzemeltetés, a karbantartás és a felújítás. Vagyis építkezésről szó nincs. Ugyanakkor, és nemcsak azért, mert egy ilyen szép anyagot kaptunk a parlam enti könyvtár dolgozóitól, amely mintegy a lakásszövetkezetek történetét mondta el, nemcsak azért mondtam itt el, köszönetet mondva persze a könyvtár dolgozóinak, hogy a szót fecséreljem, hanem azért, mert ott
