Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 27 (167. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. SEMJÉN ZSOLT (Fidesz):
695 összhangban álló megoldást tartalmazott. A módosító javaslatok támogatásában, illetve elvetésében nem játszott szempontot, hogy melyik politikai oldal képviselője nyújtotta be azt, és így nagyban kerültek elfogadásra ellenzéki képviselők által benyújtott módosító javaslatok is, tehát a törvény közös erővel készült és közös javaslatként fogadtuk el. Bízom abban, hogy egy kapcsolódó módosító indítvánnyal sikerül majd rendezni Kóródi Mária képviselő asszony módosító javaslatának sorsát. Ezek után kérem, hogy majd támogassák a javaslatot. Köszönöm szépen a figyelmet, és el nézést kérek a hosszabb válaszért. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm. Tisztelt Képviselőtársaim! A módosító javaslatokról várhatóan a következő ülésünkön határozunk. A napirendi pontok tárgyalásának a végére értünk. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Semjén Zsolt képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából, “Megemlékezés arról, hogy október 3án II. János Pál pápa bo ldoggá avatja IV. Károly magyar királyt” címmel. Megadom a szót öt percben. Önt illeti a szó. DR. SEMJÉN ZSOLT (Fidesz) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Október 3án II. János Pál pápa a Szent Péter téren boldoggá avatja IV. Károly királyunkat. Több évtizedes, a legapróbb részletekig kiterjedő vizsgálatot követően tavaly decemberben elismeréssel zárta le a szükséges eljárást az illetékes szentszéki testület, a boldoggá és szentté avatások előkészítéséért felelős ko ngregáció. Egy történészek és orvosok alkotta bizottság - amely nem csupán katolikusokból állt - pozitívan foglalt állást, és tavaly áprilisban hivatalosan is elismerték az uralkodó különösen erényes életét. Végül decemberben egy, Károly közbenjárásának kö szönhető csodálatos, természetes okokkal nem magyarázható gyógyulást is bizonyítottnak fogadtak el. Boldoggá avatásával a pápa egy olyan keresztény személyiséget méltat, akit, noha hősi fokon gyakorolta az erényeket, mégis mind a saját korában, mind manaps ág is számos rágalom ért. A szentatya ezzel az elismeréssel Magyarország királyának személyén keresztül hazánkat is megtiszteli. II. Szilveszter pápa ezer esztendeje adományozta Szent István királyunknak a Szent Koronát, egy évezreddel később a Szent Koron a utolsó viselőjét is felmagasztalja az egyház. Ferenc József császár és király hatvannyolc esztendőnyi korszakához képest az ifjú Károly uralkodása oly rövidnek tűnik. Az OsztrákMagyar Monarchiáról többnyire a festményekről jól ismert, idős Kaiser und Kö nig és a kiegyezést követő, ahogy nevezni szokták, boldog békeévek jutnak az eszünkbe. IV. Károlyról azonban - akit 1916ban Szent István koronájával koronáztak meg - valóban hiányosak az emlékeink. És még ezt a keveset is eltorzította a sok évtizedes, elf ogult, szélsőségektől távolról sem mentes, előbb jobb, majd baloldali propaganda. A korabeli sajtóból úgy tűnhet, hogy Károly király gyengekezű, a viharos történelmi napokban szerepére alkalmatlan uralkodó volt, akit meglehetősen határozott felesége irány ított. Sikertelen békéltető kísérleteivel megvetést váltott ki militáns német szövetségeseiből és saját alattvalóiból egyaránt. Az előítéletek sorát szaporította a mérges gáz bevetéséről szóló vád és a reménytelen restaurációs próbálkozások. Az elfogulatla n történészek munkái azonban ellene mondanak a különböző politikai prekoncepciók által eltorzított Károlyképnek. Tudományos abszurditás őt úgy beállítani, mint aki
