Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 27 (167. szám) - Dr. Csáky András (MDF) - a pénzügyminiszterhez - “Átírhatja-e a törvényt egy APEH-állásfoglalás?” címmel - ELNÖK (Mandur László): - DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): - ELNÖK (Mandur László): - DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): - ELNÖK (Mandur László): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár:
633 egészségbiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amelynek tartama alatt táppénzben, baleseti táppénzben, terhességigyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesü l, kivéve ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja. Fentiek szerint eddig nem fizetett az egyéni vállalkozó járulékot a gyes időtartama alatt, ame nnyiben tevékenységet nem végzett, de a vállalkozói igazolványát nem adta vissza. Ez a gyakorlat a törvény hatálybalépése óta, ezt a jogértelmezést támasztotta alá az illetékes hatóságok eddigi jogértelmezési gyakorlata. 2003. március 24én az APEH Pest Me gyei Igazgatósága által kiadott állásfoglalás szerint - idézem - megismétli az állásfoglalás az előbb már idézett jogszabályhelyet, amit azzal kezd, hogy az egyéni vállalkozói jogviszonyban a napi munkaidő nem értelmezhető, és azzal zár, hogy a kifejtettek szerint abban az esetben is, ha az egyéni vállalkozó alkalmazottak vagy segítő családtag foglalkoztatásával folytatja vállalkozói tevékenységét, nem kerülhető el, hogy személyesen közreműködjön a vállalkozásban, ami megalapozza az általános szabályok szer inti járulékfizetési kötelezettséget. A fentebb idézett jogértelmezés kapcsán több kérdés merül fel. Vane értelme, hogyan értelmezhető ezek után a társadalombiztosítási törvény 29. § (4) bekezdésének a) pontja? Hiszen ezen értelmezés alapján olyan nem is fordulhat elő, hogy a vállalkozó ne működjön közre. Megvonásra kerüle a gyed, hiszen az egészségbiztosítási ellátásról szóló törvény, a '97. évi LXXXIII. törvény kimondja, hogy nem jár gyermekgondozási díj, ha hatósági engedélyhez kötött kereső tevékenysé gét a vállalkozó személyesen folytatja. Ennek alapján járe terhességi gyermekágyi segély a vállalkozónak? Mennyiben felel meg a jogállamiságnak az, ha a törvény írott szövegét egy APEHállásfoglalással felül lehet írni, megmásítva a törvényalkotó szándéká t? Mennyiben felel meg a jogállamiságnak, ha ezt a jogértelmezést nem minden megyében egyformán alkalmazzák? Mennyiben felel meg a jogállamiságnak, ha az APEHértelmezés alapján adó- és járuléktartozása keletkezik a vállalkozónak, bár valóban nem működik k özre személyesen a vállalkozásban? Mennyiben felel meg a jogállamiságnak, hogy a jogértelmezés nem tesz különbséget a gyesen lévő vállalkozó és nem vállalkozó között (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , amennyiben munkavégzés és íg y kereset hiányában is járulékfizetésre kötelezi az egyiket és a másikat nem? Mi a helyzet a társas vállalkozások biztosításra kötelezett... ELNÖK (Mandur László) : Képviselő úr! DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF) : ...tagjaival a fenti helyzetben? És mennyiben felel ez meg gyermekbarát... ELNÖK (Mandur László) : Képviselő úr! DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF) : ...és vállalkozóbarát... (Az elnök kikapcsolja a szónok mikrofonját.) ELNÖK (Mandur László) : Nagyon sajnálom, jelentősen túllépte az idejét, képviselő úr. Köszönjük szépen. ( Taps az ellenzék soraiban.) Az interpellációra Veres János pénzügyminisztériumi államtitkár úr válaszol. Parancsoljon! DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár :
