Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 21 (166. szám) - A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - GYÁRFÁS ILDIKÓ (MSZP):
592 1057. kormányhatározat rendelkezett akként, hogy ki kell dolgozni az új, egységes közigazgatási eljárás törvénytervezetét. Mi is indokolta tulaj donképpen ezt a döntést? Az idő múlásán túl, mint objektív, tényszerű kategória mellett megállapítható, hogy alapvető történelmi, társadalmi, gazdasági viszonyainkban az elmúlt 15 évben mélyreható változások következtek be, amelyeket követve az államigazga tási eljárási törvénybe 1991. évben beépült a demokratikus jogállami normákat garantáló szabályként az államigazgatási határozatok teljes körű bírósági felülvizsgálata. A rendszerváltással elindult szerteágazó jogalkotási folyamatokat szemlélve, figyelembe véve azt a vitathatatlan, kissé leegyszerűsítve megfogalmazott tényt is, hogy aki egy adott időpontban nem közigazgatási hatósági eljárás alanya, abban nem ügyfél, az már vagy volt, vagy lesz ilyen jogállású személy, megállapíthatjuk, hogy a közhatalmi el járások közül a közigazgatási hatósági eljárás érinti legszélesebb körben a természetes személyeket és a különböző szervezeteket mindennapi életük, illetve tevékenységük során. Mindezek mellett napjaink technikai eszközei ma már lehetőséget biztosítanak a döntéshozatal meggyorsítására, az ügyfelek eljárási terheinek csökkentésére, az ügyfelek és az eljárás más résztvevői kapcsolatának újszerű alapokra helyezésére. 2004. május 1jével, mint tudjuk, hazánk is csatlakozott az Európai Unióhoz, amely elvárást fo galmaz meg a tagállamok jogalkotói tevékenységével szemben is. Az ilyen rendező elveken mint koncepción megindult jogalkotási folyamatban a törvénytervezet eredeti címe a következő volt: a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény . A többéves szakmai előkészítő folyamat, széles körű tudományos és gyakorlati jogalkalmazói munka eredményeként született meg az előterjesztett törvényjavaslat a közigazgatósági hatósági eljárás és a szolgáltatás általános szabályairól. A két cím közötti nyelvtani értelmezés révén rendkívül mély, sokoldalú és tartalmas szakmai követelményrendszer lelhető fel, amelyek álláspontom szerint legnagyobb erénye az ügyfelet szolgáló közigazgatás kialakítása, az ügyfélcentrikusság fokozása, és ennek eredményeként a z ügyfél számára is átláthatóbb folyamatok befejezésével jogszerű, meggyőző, egyben minden érintett számára megnyugtató határozatok meghozatala. Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat egyik fő törekvése az ügyintézési határidő betartatása, ezzel is biztosít va a gyors és hatékony közigazgatással szemben támasztott követelmény érvényesülését. Nem hagyható szó nélkül azonban, hogy a javaslat ezt úgy teszi, hogy az ügyféli garancia mellett a hatóság oldaláról is elismeri azt az időt, amikor úgymond, az eljáró kö zigazgatási szerv várni kényszerül, tehát objektív, rajta kívülálló körülményeknél fogva akadályoztatott az intézkedése vagy a döntéshozatala. Az előző törvény nem rendezte a hiánypótlás miatt felmerülő időszükséglet viszonyát az ügyintézési határidőhöz ké pest, és a jogirodalom is különböző módon foglalt állást ebben a kérdésben. A javaslat szakmai korrektséggel, a tételes jogi szabályozással rendezi ezt a sarkalatos kérdést, kifejezetten rendelkezik arról, hogy a hiánypótlás miatti idő nem számít be az ügy intézési határidőbe. (21.30) Az átlátható ügyintézés egyik eszközéül szánja a javaslat a döntéseket elnevezésében is megkülönböztetni a végzésre és a határozatra mint jogi kategóriakörre, utalva ezáltal azok tartalmi különbségeire is, igazodva a polgári pe rrendtartás szabályozásához. Megítélésem szerint, bár nem a teljesség igényével, kiemelést érdemel a javaslat néhány új, ügyféli garanciákat biztosító rendelkezése. Így például: az ügyfelet értesíteni kell az eljárás megindításáról, tájékoztatni kell a meg állapított tényállásról, ismertetve a bizonyítási eljárás teljes anyagát; az azonnali intézkedést igénylő ügyekben a kérelem távbeszélő útján is előterjeszthető; a hatósági közvetítő személye biztosítja a nagy számú ügyfeleket érintő, nagy formátumú beruhá zással járó ügyekben is az átláthatóságot, az ügyféli érdekek képviseletét, amelynek eszköze lehet az egyeztető, koordináló tevékenység; a külföldre történő közvetlen kézbesítés lehetősége, amely gyorsítja az eljárást, és elhagy néhány eljárási cselekményt és hatósági fórumot, kiiktatva az úgynevezett szolgálati utat. Az újrafelvételi eljárás, amely bár kétségtelenül növelni fogja az első és
