Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 21 (166. szám) - A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - TÓTH GYULA (MSZP):
587 mondhatnám azt is, hogy a település valamennyi polgára felkereste a hatóságot. Ennek a térségközp ontú hivatalnak a napi ügyfélforgalma 150200 fő között van. Tisztelt Képviselőtársaim! Időszerű és időben való tehát a reform. A tervezett lépések mérföldnyiek, a lépéskényszer vitathatatlan, a végrehajtás sikere pénz- és emberfüggő. Röviden, de szeretnék szólni néhány szabályozási elemről; elsőként az elektronikus ügyintézésről és hatósági szolgáltatásról, amelynek jelene már van, múltja nincs, tapasztalata kevés. Az előző adatok azt is érzékeltetik, hogy az állampolgárok ma még jobban bíznak a személyes ügyintézés sikerében. Ezt akár pozitív kritikának is felfoghatjuk. (21.00) Véleményem szerint tisztázandó, mennyi forrással, milyen személyi feltétellel lehet működőképes az ügyfélkapu. Jó lenne pontosan érteni a biztonságot és az adatvédelmet egyaránt seg ítő nyilvántartási rendszert. Meg kell találni annak a módját is, hogy milyen tájékoztatási eszközzel lehet az elektronika csábításának megnyerni az ügyfeleket a csökkenő bürokratizmus érdekében. A 162. § értelmében nem világos, hogy milyen feltétellel zár hatja ki önkormányzati rendelet egyes hatósági ügyek elektronikus formában történő ügyintézését. Tisztázandó az is, hogy milyen költségvonzattal bír az ügyféltájékoztatás új kötelezettsége, vagy éppen a sikertelen elektronikus kapcsolatfelvételt követő po stai kézbesítés. Ez utóbbi kapcsán jegyzem meg, helyénvaló volt a szerkesztők azon szándéka, hogy egyértelmű szabályozást adjanak a kézbesítés megtörténtének vélelméről, természetesen vita esetén. Gyakran hallottam magam is ügyintézőktől, hogy vannak szíve sen várt és fogadott levelek, és vannak látni sem kívánt értesítések, utólag sok vitára okot adva. Pontos és lényegre törő tehát a tervezet 79. §a. Az eljáró hatóság mellett a tervezet szerint sok közreműködő segíti majd az eljárás eredményességét, tolmác s, jeltolmács, hatósági közvetítő, hatósági tanú, a hiteles magyar fordítást garantáló irodák is ebbe a körbe tartozhatnak. Uniós csatlakozásunk révén érthető a szándék - de mi lesz ennek az ára? Csak üdvözölni lehet a jogkövető magatartás kikényszerítésér e tervezett lépéseket, bár ez az az eset, amikor a gyakorlatban bevált módszert szentesíti a törvény, és követésre ajánlja. Ilyen a végrehajtó társulás. Eredményesen, szigorúan, de szimpatikusan működik térségünkben. Fontos lenne azonban tudni, hogy az err ől szóló 131. § (1) és (2) bekezdése milyen viszonyban van egymással. Ha igaz, hogy a közigazgatási végrehajtó szolgálat a kistérség székhelytelepülésén működik, mi lesz az illetékessége? Ha a kistérségi lefedettség a cél, szóhoz juthate a társulásban műk ödő végrehajtás? A végrehajtási bírság drasztikus emelése célszerű figyelmeztető eszköz lehet, ha meg tudják fizetni. Talán még nem késő odafigyelni a következőkre: sajnálom, hogy a hirdetmény útján történő kézbesítés ennek a korszerű tervezetnek még mindi g sziklaszilárd jogintézménye. A tapasztalatok azt mutatják, hogy pontosan azok nem szereznek róla tudomást, akiket éppen érint. Szigorúbb lakcímnyilvántartási szabályok hatékonyabban segíthetnék az érdekeltek felkutatását. Csak közbevetőleg jegyzem meg, tudomásom van arról, hogy ügyvédi irodák jelentkeznek a hirdetmény útján formailag lezárt ügyek érintettjeinek utólagos beadványaival. Ezt a szabályozást időszakosan kezelném, és további vizsgálatra ajánlom. Javaslom továbbá a tervezet 174. § (2) bekezdésé nek bővítését a hatósági tanú kiegészítésével, a jogintézmény teljes felülvizsgálatával és újraszabályozásával. Az idő múlásával a korrekt szabályozás híján elveszítette tekintélyét a hatósági tanú intézménye. Biztonság híján nem szívesen vállalnak felelős séget, és nem ér fel azzal az a bizonyos jelképes díjazás sem.
