Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 21 (166. szám) - A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. MIKES ÉVA (Fidesz):
585 tehát fellebbezési lehetőség sincsen, mert nyilvánvalóan az önkormányzatoknál nem jöhet sz ámításba a felettes köztestületi szerv, mint, mondjuk, egy köztestületnél. Ugyanakkor a bírói út tekintetében mondhatjuk azt, hogy nem baj, ott a bírói út. De azért szeretném arra felhívni a figyelmet, hogy egy önkormányzati hatósági ügynél nagyon sokszor a döntésnek az önkormányzat költségvetése szab határokat. Tehát ha példának okáért bármifajta rendelet alapján egy önkormányzat meghozza - akár maga a testület - a döntését egy önkormányzati hatósági ügyben, de ugyanakkor az önkormányzati hatósági ügy alap ját képező költségvetési rubrika kiürült, akkor természetesen el lehet menni bíróságra, de azért érdekes továbbgondolásra ad alkalmat, hogy a bíróság mit tud ilyenkor dönteni, illetve a bírósági döntésből mi az, ami végrehajtható, és az önkormányzatnak ezt hogyan kellene végrehajtani. Azt gondolom, hogy ezen törvény keretében is jó lenne ezt továbbgondolni, mert ennek a továbbgondolása talán serkentőleg hatna arra, hogy ezzel a problémával aztán majd egy önkormányzati reform keretében is boldoguljunk, ugyan is megítélésem szerint jelen pillanatban ez teljességgel tisztázatlan, még akkor is, ha nagyon szépen rendbe szedettnek tűnik normaszövegben. (20.50) Mindenképpen szót kell ejtenünk az egyezségnek egy speciális formájáról, amit hatósági szerződésként szabá lyoz ez a törvény, ami a hatóság, illetve az ügyfél közti szerződést jelenti. A törvény indokolása egyébként példát is hoz erre annak méltatása mellett, hogy ez más országokban már bevált vagy legalábbis ismert. Számomra egyébként riasztó példákat hoz, mer t éppen az építésügyi igazgatást, a településrendezést és a környezetvédelmet nevezi meg. Abban egyetértünk, hogy valóban ezeken a területeken - ha ez a törvény így hatályba lépne - fordulnának elő ilyenfajta szerződések, ugyanakkor szeretném felhívni a fi gyelmet arra, hogy előttem szóló képviselőtársam, Balogh László azt mondta, mindenki jól jár, mert jó az ügyfélnek, a hatóság pedig érvényesíteni tudja a közakaratot. Ebben az esetben - mint ahogy arra utaló szakasz is van, hogy a Ptk. szabályai érvényesül nek a speciális szabályokon túl - nem közhatalmi jogviszony van, illetve speciális közhatalmi jogviszony van. Hogy a közakarat itt milyen módon érvényesíthető, illetve a megállapodás tárgya és tartalma mi lehet, szerintem ez a mai magyar valóságban komoly aggodalmakra ad okot. Ha és amennyiben önök többségi akarattal majd úgy döntenek, hogy ez megmarad mint új jogintézmény, akkor ezt megítélésem szerint mindenképpen jelentősen részletesebben kell szabályozni. Ugyanígy a hatósági közvetítő jogintézménye is: ha továbbgondoljuk, hogy milyen feladatai vannak és a jogszabály miket sorol fel a hatósági közvetítő feladataiból, akkor azt kell látnunk, hogy részben az ügyfél, részben pedig a hatóság feladatait látja el mind a tájékoztatásban, mind az alternatívák fel tárásában, mind az információátadásban. Ez azért vet föl aggályokat, mert a törvény felhatalmazó részében ugyanakkor a kormányt akarja a törvény felhatalmazni arra, hogy kormányrendelettel szabályozza. Itt megint azt kell mondanom, ha önök többségi akaratt al ezt a jogintézményt megtartják, illetve szabályozni óhajtják, akkor egyértelmű érdek, hogy ennek törvényi szabályozása történjen, hiszen meglehetősen homályosak azok az utalások, amik a törvényben vannak, például az ügy tárgyához igazodó felsőfokú végze ttség. Ez jogászi végzettség? Vagy ha valamilyen beruházásról van szó, akkor beruházáshoz igazodó? Arról nem is beszélve, hogy többféle elképzeléseket hallottam már arról, hogy valamifajta névjegyzék alapján vagy valamilyen képesítések alapján történne. Az t gondolom, ha nem ismerjük az emögött meghúzódó elképzeléseket - amelyek lehet, hogy kifejtettek , akkor ilyen módon egy vagy két szakasz alapján ez jelen pillanatban nem tárgyalható. S hogy mindjárt egy ellenkező példát is mondjak: itt van a hatósági sz olgáltatás kérdése, amely hatósági szolgáltatás a törvény érdemi rendelkezései között talán utolsóként foglal helyet. Ezen nem is kell csodálkoznunk, mert a hatósági szolgáltatásnak tulajdonképpen semmi különösebb helye nincs ebben a törvényben, a legkevés bé sem közhatalmi jogviszony, olyan szempontból sem mellérendelt jogviszony, mint amiről a hatósági szerződésnél beszélhetünk. Ez egy egyszerű szolgáltatás, ami
