Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 21 (166. szám) - A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. BALOGH LÁSZLÓ (MSZP):
582 2004ben 10 és 15 százalék, mert a mi sz ámunkra elsősorban ez volt a fontos. Ezt mondtuk, ezt ígértük, azt mondtuk, hogy létbiztonság, jogbiztonság, közbiztonság; ebben benne van. Ennek a megjelenése az volt, hogy a 10 és 15 százalékos pótlékot bevezettük, a költségvetési fedezetet pedig biztosí tottuk. Nagyon tanulságosnak tartom ezt a vitát, azt gondolom, kétségtelenül a költségvetésnél ez még elő fog kerülni, de arra kérem képviselőtársaimat, hogy a törvény elfogadását támogassák, pontosan azért, hogy minél előbb az itteni módosítás alapján azo k a bérek januárig visszamenőleg kifizethetők legyenek, amelyekről ez a törvénymódosítás most szól. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. A benyújtott módosító jav aslatokra figyelemmel a részletes vitára bocsátásra és magára a részletes vitára várhatóan a következő ülésünkön kerül sor. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvé nyjavaslat általános vitájának folytatása ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most soron következik a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása. Az előterjesztést T/10527. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/10527/16. számokon kapták kézhez. Tisztelt Országgyűlés! Most az egyes képviselői felszólalások következnek, 1010 perces időkeretben. Először az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, elsőként Balogh László képviselő úrnak, MSZP. DR. BALOGH LÁSZLÓ (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! A jogalkotás történetében vannak olyan mérföldkövek, amikor hosszú évekre szóló, előremutató jogszabályok születnek. Ilyennek tekinthető az 1957. évi IV. törvény is, ame ly immár közel ötven éve meghatározza a jogalkalmazók közigazgatási munkáját. Most mégis a leváltására készülünk, és ha ennek okait vizsgáljuk, több indokot is megvizsgálhatunk. Manapság szinte minden változást az Európai Unióhoz való csatlakozással magyar ázunk, de jelen esetben ez nem állná meg a helyét, mivel az Európai Unió a tagállamok közigazgatási berendezkedését és az ezzel kapcsolatos működési szabályokat nemzeti hatáskörben tartja, és csak ajánlásokkal igyekszik felhívni a követendőnek vélt eljárás okra a tagállamokat. Azt, hogy mégis új közigazgatási eljárási törvényt kívánunk alkotni, a gyökeresen megváltozott társadalmi, gazdasági viszonyok indokolják. Az egyik legfőbb ok, hogy változik a hatóság és az állampolgár egymáshoz való viszonya, amelynek legszemléletesebb példáját az aláfölérendeltségi viszony halványulásában lehet felfedezni. A másik okot a rohamos technikai fejlődésben látom, amelynek során a közigazgatásban is hagyományosnak tekinthető papír alapú ügyintézésről egyre inkább áttérhetün k az elektronikus ügyintézési módokra. A harmadik indokot abban látom, hogy olyan új jogintézmények jelenhetnek meg, amelyek a korábbi, szintén hagyományosnak nevezhető államigazgatási ügyintézést meghaladják, és alkalmazkodnak a mai kor kívánalmaihoz. A k özigazgatási hatósági eljárási törvényt többéves előkészítő munka előzte meg, így mondhatjuk, hogy egy átgondolt és korszerű törvényjavaslat fekszik az asztalunkon.
