Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 21 (166. szám) - A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - PÁL TIBOR belügyminisztériumi államtitkár:
581 emelkedik 15 százalékkal, akkor nyilvánvalóan nem fogunk benyújtani, mert úgy gondoljuk, ahogy az első hozzászólásomban mondtam, hogy felelősséget érzünk a hivatásos állomány iránt, és tudjuk azt, hogy van egyfajta korlát e tekintetben. Mégis úgy gondolom, nem elfogadható, ha önök komolyan gondolják, hogy a társadalom elism eri, meg a kormány elismeri a hivatásos állományúakat, hogy nulla százalék legyen az illetményemelés, és úgy gondolom, abban is egyetértés van, ha titokban átgondolják, de nyilvánosan is megtehetik, hogy igazándiból az illetménykiegészítés nem egy generáli s módja az illetmény emelésének, hanem ehhez az illetményalapot kellene emelni. Az meg érdekes, ahogy ön fogalmazott, hogy az élet másik oldalán állókra is kell gondolni. Én úgy tapasztalom, vagy a hivatásosok úgy tapasztalják, hogy a hivatásos állományúak az MSZPSZDSZkormány regnálása idején az élet másik oldalára kerültek. Sajnáljuk. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Tekintve, hogy több képviselőtársaim nem jelentkezett felszólalásra, megkérdezem Pál Tibor államtitkár urat, kíváne válaszolni a vitában elhang zottakra. (Pál Tibor: Igen.) Igen, megadom a szót az államtitkár úrnak. PÁL TIBOR belügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Igazából én azt gondolom, túl nagy vita nem volt, ebből én azt érzékelem, hogy mindenki fontosnak tartja, hogy a rendvédelmi szerveknél dolgozók, a területi szerveknél, illetve a központi szerveknél dolgozók jövedelmi helyzetét javítsuk. Ez elég bonyolult rendszer, mint ahogy ez itt elhangzott a vitában. Szeretném felhívni a képviselőtársaim figyelmét arra, hogy itt most kimond ottan arról van szó, hogy aki gyorsan segít, az kétszeresen is segít. Ha nem nyújtanak be módosító indítványt, akkor minél hamarabb túl tud esni a parlament ennek a törvénymódosításnak a szavazásán, ezzel akkor minél hamarabb lehetett volna ezeket a pénzek et kifizetni. Én teljesen megértem azt, hogy amikor egy ilyen törvény módosítása van napirenden, akkor mindenki még tesz javaslatot arra, hogy milyen mértékben és hogyan kellene még több pénzt adni. Azt gondolom, a szándék érthető és teljesen világos, de a másik oldalon azért ott van a költségvetés teherbíró képessége, ezt egy felelős kormányzatnak mindig figyelembe kell venni. Viszont a vitában talán egy elem egy kicsit kevesebb indokolást kapott, vagy kevesebbszer került szóba, ez pedig az, hogy azért e m ögött a törvénymódosítás mögött a munkavállalói oldal és a munkaadói oldal megegyezése van. Én ezt nagyon fontosnak tartom. Fontosnak tartom azt, hogy egy olyan korrekt tárgyalás végeredménye a mostani törvényjavaslat, amit a munkavállalók is el tudtak fog adni, meg tudtak érteni. Ők megértették azt, hogy a költségvetés ma ennyit bír. Természetesen ők is szerettek volna többet, de a tárgyalásnak az a menete, hogy mindenki elindul valamilyen pozícióból, aztán ezek közelednek egymáshoz, és a végén egyezségre t udunk jutni. Az a megállapodás, amit aláírtunk a munkavállalói oldallal, az ebben a törvénymódosításban szerepel, ezt ők maguk is el tudták fogadni, kérem, hogy képviselőtársaim is erre legyenek figyelemmel. Nem véletlen mondtam el az expozéban, hogy a kor mány már több mindent megtett a hivatásos állomány bérhelyzetének a javítására, és nem véletlenül tértem ki, és időben mentem egy kicsit vissza, amikor azt mondtam, hogy a helyi szerveknél bevezettük a 10, illetve 15 százalékos illetménypótlékot, és nem vé letlenül utaltam én vissza a tűzoltók veszélyességi pótlékára. Ezek olyan ígéretek voltak, képviselő úr, amelyeket ez a kormány vállalt. Azt mondtuk, hogy alanyi jogon visszaállítjuk mindenki számára a veszélyességi pótlékot, és ez a 45 százalékot fogja el érni. Ez ma már megvan, a költségvetésben a fedezet megvan hozzá, a törvényi módosítás megvan. A 10 és 15 százalékos kiegészítés pedig annak a szemléletváltásnak a számokban megjelenő eleme, ami arról szól, hogy a számunkra az utcán szolgálatot teljesítő, a látható rendőr elismerése, premizálása nagyon fontos dolog, hiszen az emberek velük találkoznak, ők azok, akik közvetlenül képviselik a rendőrséget. Ezért mondtam, hogy ez 2003ban 6 és 8 százalék volt, most pedig
