Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 21 (166. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló Állami Számvevőszék jelentésének együttes általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - VARGA MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
524 államtitkár úr, akkor ön nem vállal felelősséget azért ezek szerint, ami 2003ban történt? (Dr. Veres János: Amit ön mond, azért nem vállalok felelősséget.) Azt akartam csak ezze l mondani - akkor a László CsabaBurány Sándor páros terjesztette ezt a költségvetést elő , hogy minden nagyon szép benne, minden nagyon jó benne; olyan pályákat írtak elő, amelyek valóban megvalósulás esetén azzal kecsegtettek volna bennünket, hogy már 2 003 is egy megnyert év lesz a magyar gazdaság számára. Sajnos, nem ez következett be. Nézzük a kiinduló feltételeket! A világgazdasági környezet egy kis ország számára mindig fontos. A világgazdaságban stagnálás, majd 2003 második felétől némi konjunktúran övekedés volt tapasztalható. Ha megnézzük a világgazdaság három központját - Amerika, Japán és az Európai Unió , akkor azt láthatjuk, hogy amíg Amerikában és Japánban egy kicsit élénkülőbb ez a növekedés, egy kicsit erőteljesebb, addig sajnos az Európai U nió számára egy nagyon enyhe, alig érezhető, alig észrevehető növekedés van csak. Ez azért baj a magyar gazdaság számára, mert - azt szoktuk mondani, hogy ha Amerika tüsszent, akkor DélAmerika náthás lesz - esetünkben, ha Németország, az Európai Unió tüss zent, akkor sajnos annak a magyar gazdaság látja a baját; főleg az exportpiacaink miatt fontos ez. Ez be is következett; a nagyon enyhe második félévi konjunktúrára a magyar gazdaság még érdemben nem tudott rákapaszkodni. Tehát ha azt a kérdést tesszük föl , hogy 2003ban a várhatóan bekövetkező európai konjunktúrára felkészültünke, akkor sajnos azt a választ tudjuk erre adni, hogy nem. Nem készültünk fel több szempontból sem. Hadd mondjak önöknek néhányat! Az egyik ilyen szempont, hogy a beruházási hányad rendkívül alacsony volt 2003ban, köszönhetően annak, hogy a vállalkozási támogatások jelentősen visszaestek. Csillag István annak idején nem is árult zsákbamacskát; arról beszélt egy Nógrád megyei napilapb an, hogy Angliában sincs Cromwellterv, Ausztriában sincs Mária Teréziaterv, hát Magyarországon sincs szükség Széchenyitervre. (16.20) Ez világos beszéd volt a hazai kis- és középvállalkozások számára, hogy ne számítsanak olyan állami segítségre, amely a tőkepótlásban, a munkahelyteremtésben számukra valamilyen segítséget nyújthat. Ráadásul ez együtt járt azzal, hogy a működőtőkebeáramlás jelentős mértékben visszaesett. Erről még egy kicsit bővebben is szólni kívánok, mert azt gondolom, megér néhány perc et ez a kérdés. A háztartások fogyasztása magas volt, érezhető volt, hogy a szerény mértékű növekedés húzóereje a háztartási fogyasztás bővülése, 2002ben 89 százalékkal, 2003ban pedig 6,4 százalékkal. Megjegyzem, hogy ebben azért szerepe volt annak a ha tásnak is, ami a pénzintézetek részéről érte az átlag magyar fogyasztót, nevezetesen, hogy 20022003ban jelentek meg a banki vásárlói hitelek, és ezek tömeges elterjedése szerintem nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a lakossági megtakarítások leapadtak , lecsökkentek. Tehát megváltozott a megtakarítások és a felhalmozások aránya. A felhalmozásban egyedül a korábbi kormány által megindított lakásépítések játszottak jelentős szerepet, egyébként pedig, mondom, kedvezőtlen irányba tolódott el a két terület k özötti arány. Ezzel párhuzamosan azonban 2003ban jelentősen megnőtt az államháztartás finanszírozási szükséglete. 2002ben 9,4 százalékos, 2003ban 6,1 százalékos hiány alakult ki, amely sajnos jelentős mértékű elszívó hatást jelentett a pénzpiacokra, aza z a vállalati hiteleket, hitellehetőségeket apasztotta el a költségvetés jelentős mértékű hiánya. Összességében azt kell mondanom, hogy a konjunktúra ebből a szempontból sajnos kedvezőtlenül ért bennünket, hiszen a magyar gazdaság nem volt abban az állapot ban, hogy erre a konjunktúrára jelentős exportnövekedéssel tudjon már 2003ban reagálni. Engedjék meg, hogy néhány területet külön is kiemeljek; az egyik ilyen a külkereskedelem, a külkereskedelmi mérleg területe. A külkereskedelmi egyensúly 2003 folyamán alapvetően
