Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 21 (166. szám) - A Magyar Nemzeti Bank 2001. évről szóló üzleti jelentése és éves beszámolója; a Magyar Nemzeti Bank 2001. évi üzleti jelentése és éves beszámolója elfogadásáról országgyűlési határozati javaslat; a Magyar Nemzeti Bank 2002. évről szóló üzleti jelentés... - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. JÁRAI ZSIGMOND, a Magyar Nemzeti Bank elnöke:
499 sincs rá szüksége. Nagyjából az alaphe lyzet mindig az, hogy az megy hitelért, akinek a céljai megvalósítása érdekében pluszforrásokra van szüksége, vagyis adott időszakban a meglévő bevételei nem fedezik azokat a kiadásokat, amik a célok eléréséhez szükségesek. Az nem mindegy azonban, hogy mil yen célok érdekében veszik fel a hiteleket. Ebben tökéletesen egyetértek Varga képviselőtársammal. Csak azt szeretném megerősíteni, amiről itt több képviselőtársam beszélt, hogy a gazdaságot sikerült átállítani egy olyan fejlődési pályára, amely egy export vezérelt, gazdaságinövekedésvezérelt fejlesztési pálya egy belsőfogyasztásvezérelt fejlesztési pályáról, és akkor nyugodtabb szívvel tudom azt mondani, hogy ezeknek a hiteleknek a felvételére, visszafizetésére most nagyobb a biztosíték, mert olyan célok eléréséhez megy, amelyek megteremtik a fedezetét annak, hogy ezeket a hiteleket vissza lehet fizetni. Tehát Varga Mihály képviselőtársam, elnök úr kérdésére az a válaszom, hogy ilyen körülmények között, ilyen pályán nyugodtabban lehet hitelezni a magyar ál lamnak, mint ahogy lehetett hitelezni 2001ben. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Több jelentkezőt nem látok. Megkérdezem, kíváne még valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Megkérdezem Járai Zsigmo nd elnök urat, kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. Igen, öné a szó. DR. JÁRAI ZSIGMOND , a Magyar Nemzeti Bank elnöke : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Parlament! Néhány kérdésre térnék csak ki nagyon röviden, az idő előrehaladottsága miatt. Először is szeretném megköszönni önöknek azokat az észrevételeket, amelyeket a bank beszámolójával kapcsolatban tettek, még akkor is, ha néhányukkal vagy sokukkal nem értek egyet. Úgy gondolom, a javító szándék nem megkérdőjelezhető. Valóban, ahogy Kékesi képviselő ú r is elmondta, érdemes odafigyelni ezekre az észrevételekre, és ígérem, hogy a jövőbeni munkánk során figyelembe fogjuk venni. (14.00) Örülök annak, hogy sokakkal egyetértés alakult ki az alacsony infláció fontosságának megítélésében. Sajnos, úgy érzem, ho gy nem mindenki egyformán tartja ezt fontosnak, de úgy gondolom, hogy ebben a kérdésben nem lehet kompromisszumot kötni; csak az árstabilitás jó a gazdaságnak. Egyetértek Varga Mihály képviselő úrral, aki azt mondta, hogy mind a gazdaságnak, mind a társada lomnak az alacsony infláció, az árstabilitás egyértelmű érték. Úgy gondolom, hogy nincs szó az infláció erőltetett csökkentéséről - épp az a probléma, hogy az idén éppen nem csökken, reméljük, hogy jövőre csökkenni fog , ilyen környezetben vagy ilyen körü lmények között erőltetett csökkentésről nagyon nehezen lehetne beszélni. A kamatokra nem térnék vissza, hiszen a beszámolómban igyekeztem elmondani, hogy a forint kamatfelára a befektetőknek a forint árfolyamstabilitásával kapcsolatos bizonytalanságának f elára, úgyhogy ezen csak egyféleképpen lehet javítani, úgy, ha a gazdaságpolitika kilátásait a befektetők úgy fogják ítélni, hogy stabil és biztonságos lesz. Elég baj nekünk egyébként - és nagyon jónak tartom a példákat , hogy Szlovákia, Lengyelország, Cs ehország sokkal alacsonyabb kamattal oda tudja vonzani a befektetőket azért, mert az ő gazdaságpolitikai kilátásaikat ezek szerint ennyivel jobbnak ítélik a befektetők, vagy az egyensúlyi helyzetük bizonytalanságát ennyivel másnak ítélik. Elég szomorú, hog y a gazdasági helyzetünk megítélésében elsősorban a törékeny egyensúlyon van a befektetők figyelme, hiszen ahogy itt a vitában többször is elhangzott, a magas költségvetési hiány vagy államháztartási hiány és a részben ezzel is együtt járó magas folyó fize tésimérleghiány jelenti a legnagyobb problémát.
