Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 21 (166. szám) - A Magyar Nemzeti Bank 2001. évről szóló üzleti jelentése és éves beszámolója; a Magyar Nemzeti Bank 2001. évi üzleti jelentése és éves beszámolója elfogadásáról országgyűlési határozati javaslat; a Magyar Nemzeti Bank 2002. évről szóló üzleti jelentés... - ELNÖK (Harrach Péter): - SZABÓ LAJOS (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - VARGA MIHÁLY (Fidesz):
491 gondolom, hogy nem. Ez olyan dolog, mint amikor az ember el akar adni egy autót, és azt mondja, hogy 1 millió forintot akar kapni az autójáért, akkor talále olyan bolondot, aki 1 millió 100 ezer forintot hajlandó adni érte. Tehát mindaddig, amíg a jegybank elnöke azt sugallja a piacoknak, hogy csak ilyen kamatok mellett finanszírozható az államháztartási hiány, addig természetszerűen arra fognak hivatkozni, hogy ilyen kamatokat kérnek a nyújtott hitelekért. Abban a pillanatban, amint a jegybank elnöke megváltoztatja ezt az álláspontját, a hitelezők alacso nyabb kamatszinten is hajlandók lesznek finanszírozni ezeket a hiteleket. Úgy gondolom, a dolog ilyen egyszerű. Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : Szintén kétperces hozzászólásra jelentkezett Szabó Lajos képviselő úr, MSZP. SZABÓ LAJOS (MSZP) : Köszönö m a szót, elnök úr. Csak néhány adatot szeretnék mondani, és mielőtt megrónának, hadd mondjam el, tudom, hogy nem csak ezektől az adatoktól függ az, amit mondok. Csak összehasonlításként mondom, hogy egy kicsit szemléletesebben lássuk azt, amire Varga Mihá ly elnök úr reagált, nevezetesen, hogy hogyan finanszírozható a költségvetési hiány. Nézzük meg, hogy azokban az európai uniós tagállamokban, amelyek velünk együtt csatlakoztak, mi a helyzet a költségvetési hiány nagyságában és a hozzá tartozó tendenciában , hogy azokban merre mozdul el a költségvetési hiány, és ahhoz milyen jegybanki alapkamat kapcsolódik. Tudom, hogy számos dolgot kellene még nézni ahhoz, hogy ezt tényleg korrekt módon lehessen kezelni, de azt hiszem, ez a két adat is mutathat valamit, val amilyen elmozdulási igényre rámutathat ez a két, jobban mondva három adat is. Nézzük például Csehországot, ami abból a szempontból érdekes, hogy ott is viszonylag magas a költségvetési hiány és csökkenő tendenciát mutat; nos, ott 6,9 százalék volt a 2003a s várakozás, és 1,6 százalékos csökkenéssel számolnak 2004re, mindezt teszik 2,5 százalékos jegybanki alapkamat mellett, mi pedig 6,2ről lemegyünk 5,3ra a 11 százalékos alapkamatunk mellett. Szlovákiában és Lengyelországban nagyjából olyan mértékű hiány van, mint nálunk - Szlovákiában egy kicsit alacsonyabb, Lengyelországban egy kicsit magasabb, 4,5, illetve 6,5 százalék , de ott a prognózis emelkedő költségvetési hiánynagyságot mutat, s mindezt 4,5, illetve 6,5 százalék jegybanki alapkamat mellett. Kös zönöm a figyelmet. ELNÖK (Harrach Péter) : Varga Mihály képviselő úré a szó. VARGA MIHÁLY (Fidesz) : Szívesen hallgattam volna még Szabó Lajost, mert ez az egyik alapja annak a vitának, ami ma itt folyik a parlamentben. Egyetértek vele, a kamatkérdést nem le het elszakítani egyetlen ország esetében sem azoktól a tényezőktől, amelyek egy ország gazdasági mozgásterét vagy gazdaságpolitikáját meghatározzák: a versenyképesség, a teljesítmény változása, a működőtőkebeáramlás, a folyó fizetési mérleg állapota, az á llamháztartás, az államadósság. Ön kiragadott néhány adatot Csehország vagy Lengyelország gazdasági makroadataiból, és ezzel próbálja alátámasztani, hogy miért is kellene Magyarországon a kamatokat csökkenteni. Képviselő úr, az elmúlt pár évben már kipróbá ltuk, hogy alacsonyabb kamatszinten finanszírozzuk az országot, hiszen 2003 novemberébendecemberében ez történt. A magas államháztartási hiány lényegében akkor is 2003 novemberére érte el azt a pontot, amikor azt mondták a külföldiek, hogy ezt az országot csak magasabb kamattal vagyunk hajlandók finanszírozni. Addig önök mindig azt mondták, hogy majd alacsonyabb lesz a hiány, majd kisebb lesz a hiány mértéke. Nem lett alacsonyabb, és novemberre kiderült, hogy nem is lehet tartani a
