Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 21 (166. szám) - A Magyar Nemzeti Bank 2001. évről szóló üzleti jelentése és éves beszámolója; a Magyar Nemzeti Bank 2001. évi üzleti jelentése és éves beszámolója elfogadásáról országgyűlési határozati javaslat; a Magyar Nemzeti Bank 2002. évről szóló üzleti jelentés... - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - SZABÓ LAJOS (MSZP):
487 Kedves Jegybankelnök Úr! A beton és a malter nem monetáris politikai eszköz. A beruházás, annak a tervezése, az előkészítése, a kivitelezés szervezése nem ebbe a törvénybe tartozik. Éppen ezért nagyon szer etném, hogy a következő időszakban valamikor - és én éppen ezért a 2003as évről szóló jelentés beruházásra vonatkozó részét illetően azt vetem föl - tekintsük át az önök által kezdeményezett beruházásokat, nézzük meg a háttérszervezeteket. És most az öt v agy hat cég közül nem azokról szeretnék beszélni, amelyek értékpapírral, tőzsdei műveletekkel foglalkozik, tehát amely szerintem a monetáris politika eszközrendszeréhez tartozik, hanem azzal szeretnék foglalkozni, amelyik nem. Ilyen vonatkozásában én azt g ondolom, ide tartozik az üdülési és jóléti szolgáltató kft. - amelynek a tulajdonosi szerkezetét megnézve, ha jól emlékszem, nemcsak nemzeti banki tulajdon van benne, most nem akarok részletekbe belemenni , de azt gondolom, hogy a pénzverő részvénytársasá g és a pénzjegynyomda sem kifejezetten a monetáris politika eszköze, hanem ezek gyárak, üzemek. Az üzemben lévő termék természetesen a monetáris politika eszköze, de az indifferens, hogy hol nyomják az érméket, és honnan hozzák a papírt, mert gondolom, hoz zák a papírt, nem a Diósgyőri Papírgyárban állítanak csak elő pénznyomáshoz szükséges papírt, és évekkel ezelőtt itt is volt egy 44,5 milliárdos fejlesztés. Tehát mindezeket, amiket a költségvetési bizottságban én felvetettem, és nem kaptam rá megnyugtató választ, hozom a plénum elé. Döntsük el együtt, hogy ez részee a monetáris politikának vagy nem. Amennyiben úgy ítéli meg a parlament, hogy nem része, akkor ennek a korlátozó záradékát az önök által készített beszámolónál tegyük meg, ezt a részét nem elf ogadva módosítsuk megfelelőképpen az idevonatkozó törvényt. Hangsúlyozom, és nagyon aláhúzom: nem a függetlenségükről, nem a monetáris politikáról és nem is az általam monetáris politikához kapcsolt eszközök használatáról beszélek, hanem - ha kicsit profán is a hasonlat - a betonról és a malterról. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Hozzászólásra megadom a szót Szabó Lajos képviselő úrnak, MSZP. SZABÓ LAJOS (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisz telt Elnök Úr! Itt a vita vége felé, amikor már jól bent járunk az időben, azt hiszem, érdemes egy kis időt szakítani arra, hogy foglaljuk össze, hogy nagyjából miről is beszélgettünk, milyen kérdések vetődtek fel, milyen kérdésekre kell megtalálnunk közös en a szakmaipolitikai válaszokat ahhoz, hogy az elkövetkezendő időszak feladatait is helyesen tudjuk meghatározni. Úgy gondolom, hogy egyik alapvető kérdés, amiről itt ebben a vitában eddig szóltunk az, hogy mi a monetáris politika felelőssége a magyar ga zdaságpolitikába vetett bizalom elmúlt év folyamán végbement gyengülésének. Kinek mi a felelőssége ebben a folyamatban? Vitatkoztunk arról is - és azt hiszem, erre is meg kell találni a választ , hogy mennyiben tekinthető megfelelő választásnak az infláci ó erőltetett, rövid távon történő, gyors mérséklését az árfolyam túlzott erősítésével elérni kívánó monetáris politika. Mekkora versenyképességi és növekedési veszteség volt a következmény, és mik a hosszú távú hatásai? Kérdés az is, hogy meg lehetett voln ae előzni a 2003. januári spekulációs támadást gyorsabb kamatcsökkentéssel 2002 második felében. Mi az oka a jegybank aszimmetrikus reagálásának az árfolyam gyengülésére, amikor egy gyors kamatemelést hajt végre, illetve erősödés esetén a késleltetettebb lépéseknek, amikor egy nagyon lassú kamatmérséklés történik? Meg kell vizsgálnunk azt, hogy mennyiben nehezítette az árfolyam és a hozamok változékonysága a gazdasági szereplők előrelátását, gazdasági kalkulációját, és milyen veszteségekkel járt ez számukr a. Összevethetőe ez a veszteség az infláció mérséklődéséből származó esetleges pozitív hatásokkal? Mi az egyenlege a két dolognak? Mert akkor tudunk valós képet látni. Hol kellene lennie a kamatszintnek a mai reálgazdasági folyamatok alapján?
