Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 21 (166. szám) - A Magyar Nemzeti Bank 2001. évről szóló üzleti jelentése és éves beszámolója; a Magyar Nemzeti Bank 2001. évi üzleti jelentése és éves beszámolója elfogadásáról országgyűlési határozati javaslat; a Magyar Nemzeti Bank 2002. évről szóló üzleti jelentés... - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár:
478 Köszönöm a szót, elnök úr. Úgy látom, MSZPs képviselőtársaim, akik most kormányo n vannak, elfelejtik azt az időszakot, amikor még az ellenzéki szerepkörben a kampányban az emberek számára azt mondták, akár lakás tekintetében, akár a szövetkezeti üzletrésznél, hogy ez a kormány, ez a politika keveset ad, mi többet fogunk adni, mi még j obban ki fogjuk szélesíteni a lakáshoz jutás lehetőségeit, mi még megvesszük az üzletrészeknek azokat a részeit is; ma is több tízezer ember várja egyébként, hogy majd a szövetkezeti üzletrészek felvásárlását teljesíteni fogja ez a kormány. Miről beszél ak kor, tisztelt államtitkár úr? Ezeket teljesítették, bővítették? Nem, utána folyamatosan szűkítették, léptek vissza ebben. Most még azt kéri rajtunk számon, hogy 2001 végén, 2002ben, amikor egyébként, azon költségvetési és gazdasági helyzetben volt többlet pénz, volt tartalék a költségvetésben, azokat miért nem használták föl erre. Egészen más irányban költötték el a pénzt. Nagyon jól tudjuk, hogy a közalkalmazotti, köztisztviselői szférában bővült a létszám, nagyon jól tudjuk, hogy az önkormányzati választá sokon mindent, ami úgymond a csövön kifért, minden pénzt annak érdekében áldoztak föl, hogy az önkormányzati választásokat megnyerjék. Meg is történt ez. Ezzel talán nincs is probléma, bár hosszabb távon érdemes lenne külön értékelni. De az biztos, hogy en nek a költségeit, ennek az árát legalább annyira el kell vinnie a kormánynak, amennyiben ebben szerepe volt. Márpedig jelentős mértékben, hiszen ma annak, hogy az államháztartás hiánya hogyan alakult, hogy 2002 óta folyamatosan föl van billenve a költségve tés hiánya, a felelőssége a kormányzaté, amelynek ön is tagja, Veres János úr. Jó lesz szembenézni azzal, hogy bizony a pénzpiacon is keresletikínálati viszony van, és ennek a kamatköltségeit viszont meg kell fizetnie a magyar költségvetésnek. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Megadom a szót Veres János államtitkár úrnak, két perc erejéig. DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nem értünk egyet nyilván az alapkérdésekben, képviselő úr, két vonatkozásban sem. Egyrészt most nem ezt a fajta történelmi vitát kellene folytatnunk, hanem arról kellene beszélnünk, hogy ezek a költségvetési változások, amelyek bekövetkeztek Magyarországon, 2002ben jórészt az önök jóvoltából, 2003b an jórészt a mi jóvoltunkból… (Közbeszólás a Fidesz soraiból.) Képviselő úr, jórészt - én azt gondolom, ez korrekt megfogalmazás mindkettőnk irányában. Vajon a monetáris politikájában a Nemzeti Bank hogyan is reagált? Ha erről folyna a vita, akkor azt gond olom, helyén lenne a vita. Úgy gondolom, erről kéne folynia a vitának. Abban véleménykülönbség van közöttünk, hogy vajon helyes volte a jegybank reagálása, a jegybank monetáris tanácsa helyes időben, jó dönté seket hozotte annak idején, amikor ez bekövetkezett. Amikor önök csinálták a költségvetést 2001ben, illetve 2002ben, az akkori költségvetési, nem mondom, hogy megszigorításokra, mert azt gondolom, ez nem volt igaz, hanem azokra a költségvetési többletkö ltésekre vajon a jegybank okszerűen reagálte akkor, amikor a kamatcsökkentési lépéseit megtette abban az időszakban? És vajon az azt követő időszakban, amikor a választások közötti két fordulóban - itt már hivatkozott rá valaki - hozott döntései a jegyban knak és az azt követő döntései vajon okszerűek voltake, és a 2003. év közepétől kezdve nyilvánvalóan bekövetkezett magyarországi gazdaságpolitikai fordulatot vajon a jegybank monetáris politikája jól követtee, időben követtee a reagálásokkal, és megfele lő reagálások születteke? Szerintem igazán ez a három év jegybanki beszámolójához kapcsolódó kérdés ezekben a dolgokban. Nem is kívánok a továbbiakban ilyen értelemben a múltba visszamenni. Én azt gondolom, az elmúlt években következetesen csökkenő költsé gvetési hiány miatt a jegybanknak lehetősége van arra, hogy a hiányszűkülés által lehetővé tett kamatcsökkentésekre sor kerüljön Magyarországon, mert nyilvánvalóan Magyarország késlekedve fog tudni fölzárkózni az Európai Unióhoz, ha és amennyiben túlságosa n sokáig marad magas Magyarországon az alapkamat.
