Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 21 (166. szám) - A Magyar Nemzeti Bank 2001. évről szóló üzleti jelentése és éves beszámolója; a Magyar Nemzeti Bank 2001. évi üzleti jelentése és éves beszámolója elfogadásáról országgyűlési határozati javaslat; a Magyar Nemzeti Bank 2002. évről szóló üzleti jelentés... - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - VARGA MIHÁLY (Fidesz):
476 Miért is, államtitkár úr, ha már ilyen bőszen bólogat? Nyilván azért, mert jöttek az őszi önkormányzati választások, jött a kétszer száznapos program, megváltozott a külpiaci helyzet, amit önök nem vettek figyelembe, azaz a döntéseiknél a magyar gazdaság lehetőségeit értékelték másképp, mint amilyen a tényleges helyzet volt, ezért következett be az a helyzet, hogy 2002 végére 9,4 százalékos hián y alakult ki. De hogy ez nem egy véletlen hiba volt, hanem úgy tűnik, a helyzetfelismerés vagy a rossz alkalmazkodóképesség a kormány gazdaságpolitikája részéről, a tavalyi évet tudom önnek megemlíteni. Akkor már ön is államtitkár volt, akkor már ön is ott volt a minisztériumban, mégis a tervezett 4,5 százalékos, majd 4,8 százalékos hiány helyett év végére 6,1 százalékos hiány alakult ki, mert 2002ben az államigazgatáson keresztül olyan többletet vittek bele ebbe a rendszerbe, amelyet sajnos nemcsak 2003b an vagy 2004ben, de 2005ben is finanszírozni kell, és amely jelentős mértékben csökkenti a központi költségvetés és az államháztartás mozgásterét. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Kétperces hozzászólá sra megadom a szót Veres János államtitkár úrnak. DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Akkor két dolgot pontosítsunk: a miniszteri szék átadásakor készült egy papír, úgy, ahogyan ön el mondta, nem politikusok, hanem szakemberek készítették. Az akkor rendelkezésükre álló információk alapján vártak mintegy 170 milliárddal nagyobb hiányt az év végéig. Ugye, ez a becslés az év első durván négy hónapjának az ismert számain nyugodott. Igen ám, de természetesen akkor a szakemberek nem vették azt figyelembe, hogy bizony, azt a több mint 900 milliárdot be kell könyvelni, mert az másutt volt elszámolva: a Magyar Fejlesztési Banknál volt elszámolva, a szövetkezeti üzletrész hasznosításánál volt elsz ámolva, és nem akarom végigmondani a tételeket. A lényeg az, hogy volt egy olyan hozomány is, amelyet később a zárszámadásban nekünk el kellett számolnunk. Nem vitatom ugyanakkor azt a megállapítást, képviselő úr - ebben egyetértü nk, csak az alapindulás nem mindegy, hogy mi , hogy a későbbiek során meghozott döntések természetesen determinációt jelentenek a 2003. évre és a 2004. évre is. Miről szólnak ezek a döntések? Nehogy ebben vita legyen közöttünk, a döntések arról szólnak, h ogy volt 50 százalékos béremelés a közszférában, volt a 13. havi családi pótlék bevezetése, van a nyugdíj bevezetése a nyugdíjasoknak, évente egy héttel növekvő összegben. Természetesen ezek a későbbiek során terhelik a költségvetést, értelemszerűen ma is része a költségvetésnek mindezen kifizetések fedezete. Ha most azt mondja valaki, hogy ezt akkor nem kellett volna meghozni, persze, lehet ma ilyen véleményt alkotni. Úgy gondolom, teljesen egyértelműen rögzíteni kell, hogy a parlamentben ezeket a lépéseke t, tehát az úgynevezett első száznapos program intézkedéseit a Fidesz is megszavazta ellenzéki pártként, ezzel egyetértettek, és az úgynevezett második száznapos programról senki nem mondhatja, hogy tízmilliárdos nagyságrendű összegbe került, hiszen ma is tudjuk, a költségvetésnek ez mindössze néhány milliárd forintba került, tehát az már semmiképpen nem terhelte ezt a bizonyos későbbi folyamatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Kétperces hozzászólásra megadom a szót Varga Mihály képviselő úrnak, Fidesz. VARGA MIHÁLY (Fidesz) : Érdeklődéssel figyelem az államtitkár úron belül azt a két ént, amely birkózik egymással, és most is előkerült az előbbi hozzászólásban. Az egyik én azt mondja, büszke vagyok arra , hogy 2002ben túlköltekezés történt az államháztartáson belül, mert ennek vannak úgymond eredményei, a másik én pedig azt mondja, ez mégiscsak rossz dolog, mégiscsak jó lenne a felelősséget emiatt az előző kormányra hárítani.