Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 21 (166. szám) - A Magyar Nemzeti Bank 2001. évről szóló üzleti jelentése és éves beszámolója; a Magyar Nemzeti Bank 2001. évi üzleti jelentése és éves beszámolója elfogadásáról országgyűlési határozati javaslat; a Magyar Nemzeti Bank 2002. évről szóló üzleti jelentés... - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - KÉKESI TIBOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - VARGA MIHÁLY (Fidesz):
475 Azon lehet polemizálni, és azt nem is akarom vitatni, hogy ezekben az években nem elég gyors a hiány csökkenése. Ez valóban jogos kritika, ezt nem akarom elvitatni senkitől, aki ezt a kritikát megfogalmazza. Ugyanakkor fenntartom azt az álláspontot, amit itt ma már elmondtam, és most megismételném: a kialakult magas kamatszint a válságok és az azokra adott válaszok következménye, és nem vezethető le a makrogazdaság jelenlegi hely zetéből. Ma erősebb a forint a tavaly júniusi sáváthelyezést megelőző szintjénél, miközben az irányadó kamat mértéke 4,5 százalékponttal magasabb az akkor érvényesülőnél. A monetáris feltételek ilyen szigorítása semmiképpen sem áll összhangban a költségvet és időközben megvalósult keresletmérséklő hatásával, a maginfláció viszonylag stabil alakulásával. Ha tehát vita van közöttünk, akkor ezekben van vita közöttünk. (12.10) Én fenntartom azt az álláspontot, hogy 2002 óta csökkenő hiányról beszélünk. Lehet a h iánycsökkenés ütemében, a megítélésben vita, azonban azt gondolom, a mai árfolyamszint azt igazolja, hogy nagy valószínűséggel ez a bizonyos kamatfelár, amely a forintpiacon érvényesül - és nem érvényesül, ha Magyarország már nem forintban akar felvenni hi telt , mégiscsak összefüggésben van azzal a vitával, ami itt folyt az elmúlt időszakban. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Kétperces hozzászólásra megadom a szót Kékesi Tibor képviselő úrnak, MSZP. KÉKES I TIBOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Én is ugyanehhez a témakörhöz jelezném: képviselőtársaim már korábban kifejtették azt, hogy Magyarországon a felvett meglévő állami hiteleknél nem országkockázat van. A jegybankelnök úr az expozéjában erre utalt, de azután láttam a metakommunikációt, ő is rábólintott, hogy csak az árfolyamkockázat van jelen. Az országunk jó adós, bíznak benne a befektetők, csak a forintban nem bíztak, a forint ellen spekuláltak, és ennek igenis könnyen magyarázható indokai vannak, amelyeket már korábban kifejtettem, tehát nem szeretném megismételni. A jegybanknak szem előtt kellene tartania azt a folyamatot - ha ezt fontosnak ítéli , amely a deficit változásával kapcsolatos. Ha tehát 2002ben már nem látott rá okot, hogy kamatot em eljen, akkor az akkori 10 százalékról az elmúlt évben - most attól függően, hogy milyen szemléletben, pénzforgalmi vagy eredményszemléletben nézzük - 5,9, illetve 6,1 százalékra csökkent a hiány mértéke, és ez tovább csökken ebben az esztendőben is. Tehát úgy látom, hogy igenis megvan az a folyamat, megvan az az ív. Kétségkívül az előző évi hiány nem az előirányzott mértékben teljesült. Valóban igaz, meghaladja 1,4 százalékkal az egyébként a költségvetési törvényben számítás alapjául... - illetve a nyilván belefoglalt számot, de a tendenciát nem lehet másképp érzékelni, csak csökkenő tendenciaként. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Kétperces hozzászólásra megadom a szót Varga Mihály képviselő úrnak, Fidesz. VARG A MIHÁLY (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Az államtitkár úr szavaiban egy kis bizonytalanságot érzek és talán nem véletlenül, hiszen ha a 2002. évet felidézi az államtitkár úr, akkor bizony azzal egyetért velem, hogy amikor a kormányváltás megtörtént, a minis ztérium apparátusa jelezte, várhatóan év végéig 171 milliárd forinttal magasabb hiány fog kialakulni. Nem ön számolta ki, nem én számoltam ki, nem Medgyessy Péter számolta ki; egyébként az az apparátus számolta ki, amelyik önöknek is a szakmai hátteret adj a. Ehhez a plusz 171 milliárd forinthoz képest 900 milliárd forintos adósságtöbblet halmozódott fel az év végéig.
