Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. december 14 (196. szám) - Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. PAP JÁNOS (Fidesz):
4537 M ások eminens diák módjára valóban komolyan vették a feladatot, és egyébként bármennyi kritika éri is a magyar kormányt, Magyarország pontosan ezen eminensek közé tartozott, hiszen igaz, hogy talán a mostani kibocsátásnak fölötte van az a kvóta, amit októbe r 12én a magyar kormány benyújtott; ez a 89 lehet, hogy valamivel fölötte van, bár ezt sokan vitatják, az ipargazdaság szereplői alapvetően, ezért is lett ez pár nappal ezelőtt egy kicsivel 93 millió tonnára megnövelve. Ugyanakkor alatta van annak, mint a mit a lehetőségünk, a '8587 közötti CO 2kibocsátás átlagából kivont 6 százalék biztosítana. A legtöbb európai ország viszont ehhez képest jóval nagyobb igényt nyújtott be, és jóval nagyobb igényt fogadtatott el az Európai Bizottsággal. Tehát azt kell mond ani, hogy még európai szinten is - pedig Európa az, amely a legtudatosabban igyekszik a CO 2kibocsátásnak korlátokat szabni, és magára nézve a legkomolyabb konzekvenciákat vonja le ebből, de még Európán belül is - azt kell mondani, hogy nem teljesen egyenl ő a verseny, amikor abba a kérdésbe tömörítjük tulajdonképpen a lényeget, hogy hogyan szabjuk meg a környezetvédelmi érdekeink és a gazdasági érdekeink optimumát. Tehát azt gondolom, hogy itt az egész problematikának a lényege az, hogy bár fölismerte az em beriség a rá leselkedő, ebből leselkedő veszélyeket, ennek ellenére igazán hathatós cselekvés, úgy tűnik, nem történt; hiszen például itt van előttem a Nemzetközi Energia Ügynökségnek a 2002ben kiadott prognózisa az előttünk álló 30 évre, hogy mit várhatu nk többek között az üvegházhatású gázok kibocsátása terén, amit leegyszerűsítve CO 2kibocsátásnak hívunk. Ebből a jelentésből, ebből a jövőképből az olvasható ki, hogy az előttünk levő 30 évben sajnálatos módon, Kiotó ide, Kiotó oda, minden felismerés elle nére az üvegházhatású gázkibocsátás valamivel jobban fog növekedni, mint az energiafelhasználás. Az előttünk levő 30 évben évente 1,8 százalékkal nő a CO 2 üvegházhatású gázkibocsátás, az energiafelhasználás csak 1,7tel. Ez azután azt eredményezi az előrej elzés szerint, hogy a 2000. évi 16 milliárd tonnáról 2030ra 38 milliárd tonnára nő a kibocsátott CO 2 mennyisége, azaz 70 százalékkal növekszik ez alatt a 30 év alatt. Ez nyilvánvalóan alapvetően abból fakad, hogy a nagy kibocsátók nem csatlakoznak ehhez a rendszerhez, és a növekmény, ezen növekmény kétharmadáért olyan országok felelősek, amelyek nem tagjai a megállapodásnak, és nem is akarnak tagjai lenni a megállapodásnak. Például a 30 legfejlettebb OECDország az előrejelzés szerint 2010ben 12,5 milliár d tonna kibocsátást produkál, 29 százalékkal többet a kitűzött célnál. Ezt legalizálandó, megveszi Oroszországtól és a középkeleteurópai térség államaitól az itt meglevő szabad kvótákat. Ezt lehet úgy értelmezni természetesen, ahogy Pap képviselő úr mond ta, hogy ezzel tulajdonképpen nem csinálunk semmit, csak amit itt megtakarítunk, azt ott termelik túl, ugyanakkor azért mégis bizonyos mérséklést jelent ez az elv, amit a kiotói jegyzőkönyv jelent a maga tökéletlenségei ellenére is. Többet jelent, mintha s emmit nem tennénk, én azt hiszem, ebből kell kiindulni, és ha ez az, amiben tulajdonképpen egy viszonylag jelentős nemzetközi közösség meg tudott állapodni, akkor ezt kell magunkra nézve betartani (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét. ) , és arra kell törekednünk, hogy az idők során más országok is ehhez csatlakozzanak. Azt gondolom, hogy az előttünk levő (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) törvényjavaslat a kiotói jegyzőkönyv hiányosságait természetesen tudva és ismerve, de megfelelően alkalmazza hazai vonatkozásban az EUirányelvek által megkövetelteket. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Két percre megadom a szót Pap János képviselő úrnak, Fideszfrakció. DR. PAP JÁNOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is elnézést kérek minden olyan képviselőtársamtól, aki úgy érzi, hogy hosszan beszélünk erről a témáról, de én azt gondolom, hogy
