Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. december 14 (196. szám) - Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ): - ELNÖK (Harrach Péter): - LEZSÁK SÁNDOR (független):
4538 az emberiség szempontjából az egyik legfontosab b az, hogy a fenntartható fejlődést ne csak mondjuk, hanem meg is tudjuk valósítani. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Én nagyon örülök, hogy minden képviselőtársam igazából egy messziről történő rátekintést végez a törvényjavaslatra, és remélem, lesz mód ar ra, hogy a törvényjavaslatról konkrétan is tudjunk beszélni, mert fontos tartalmi problémák is vannak. Engedjék meg, hogy Szalay képviselőtársam hozzászólására néhány dologban reagáljak. Igen tisztelt Képviselőtársam! Lehet, hogy tízmilliós ország nem tudj a az egész fenntarthatóságot és a globális problémát megoldani. Valószínűleg valahol ebben egyet is tudunk érteni, de, igen tisztelt képviselőtársam, amikor Magyarországon az érrendszeri megbetegedések, az allergia, az emésztőrendszeri megbetegedések és mé g sorolhatnám, mindmind visszavezethetők környezetvédelmi problémára, akkor engedje meg nekem, hogy azért a talajvízzel kapcsolatos beavatkozásunk, az élelmiszerrel kapcsolatos termesztési problémák, a talaj, a vegyszer és még sorolhatnám, ez azért mindm ind segíthet bennünket. És hadd mondjak egy példát: lehet, hogy nem tudjuk megoldani globálisan a savas esőt, és nem tudjuk megoldani a viharokat, ez így van, de, igen tisztelt képviselőtársam, azt bizony meg tudjuk oldani, hogy Budapesten és a nagyvárosok ban olyan közlekedés legyen, ami az ott élők életminőségét nem rontja. Tehát lehetőségünk rengeteg van. És hadd mondjak egy dolgot: ha bizony a természetben ismert növényfajtákkal, növényfajokkal és állatokkal foglalkozunk, azokat tartjuk, tenyésztjük, ter mesztjük, akkor nem fordulhat elő az, ami a Tátrában. A vihar jöhet, a vihar károkat tehet, de ott olyan fát ültettek - mert ez is fölmerült, hogy nem olyan fát telepítettek oda, amilyet kellett volna; akkor ezek a problémák nem jönnek. Igen tisztelt képvi selőtársaim figyelmébe ajánlom, hogy az úgynevezett kisjégkorszak idején, amikor Angliában éheztek az emberek, azért éheztek, mert monokultúrában és egy fajtára alapozott burgonyatermesztést folytattak, és amikor bejött a krach, ha szabad így fogalmazni, a kkor az élelmiszeralapot elveszítették, tudniillik nem volt meg az a fajta diverzitás, ami a termesztésben ugyanúgy meg kell hogy legyen, és az életben ugyanúgy meg kell hogy legyen (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , mint ahogy a természetben megvan. Tehát én, miközben sok dologban egyetértek önnel, azért azt mondom, hogy igen, a tízmilliós ország is tud példát mutatni, és legalább az itt élőknek tud olyan életkörülményeket teremteni, ami a fenntartható fejlődésnek maximálisan meg felel. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Szalay Gábor következik két percben. SZALAY GÁBOR (SZDSZ) : Tisztelt Képviselőtársam! Egy kis ország is tud példát mutatni termé szetesen, azzal, hogy a rá vonatkozó nemzetközi egyezményben elvállaltakat alkalmazza és végrehajtja. Ennél többet nem tud egy kis ország tenni. Tisztelt Képviselőtársam! Az Egyesült Államok üvegházhatású gázkibocsátása évente majdnem 10 milliárd tonna, Kí náé 4 milliárd tonna. Magyarországé nem egészen 30 millió tonna. Ebből látszik, hogy mi, ha a legkomolyabb példát mutatnánk is, fittyet hányva arra, hogy a világ többi országa mit csinál, egyet érnénk el, azt, hogy a saját gazdaságunkat azonnal taccsra vág nánk. Az éghajlatot illetően semmiféle hatása nem lenne ennek a magyar példamutatásnak. Ez meg, úgy gondolom, egyszerűen irracionális, ésszerűtlen akár szép célként is kitűzni. ELNÖK (Harrach Péter) : Lezsák Sándornak adom meg a szót tízperces felszólalásra . LEZSÁK SÁNDOR (független) :
