Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. december 14 (196. szám) - Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. PAP JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP):
4535 Tehát pontosan ez is része az emisszió kérdésének, ez is része Magyarország hosszú távú fejlődésének és a gazdasági potenciál fennmaradása érdekeinek. Köszönöm. ELNÖK (Harrach Péter) : Még két kétperces jelentkezés t látok. Ha szabad javasolnom, adjunk utána teret a normál felszólalások sorának is, hiszen még hárman várakoznak erre. Most két percben megadom a szót Pap János képviselő úrnak. DR. PAP JÁNOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Két dologhoz sze retnék most észrevételt tenni. Az egyik korábban hangzott el, és úgy szólt, hogy ebből majd jó bevétele lesz az államnak. Igen tisztelt képviselőtársaim, ha figyelmesen elolvassák az előterjesztést, akkor abból kiderül: az első hároméves időszakban az álla m a kvóta 95 százalékát ingyenesen adja tovább a vállalatoknak, a következő ötéves ciklusban pedig a 90 százalékát köteles ingyenesen továbbadni. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Az államnak ebből nem lehet olyan hatalmas bevétele, hiszen a törvény egyértel műen rögzíti, hogy ingyenesen adja tovább. Az egy másik kérdés - és ez inkább már más dolgot vet fel , hogy néhány vállalatnak, néhány olyan jogosultnak, aki ezt a kvótát megkapja, valóban lehet bevétele, tudniillik az európai piacon, ahol ezt a kvótát ér tékesíteni lehet, értékesíteni tudja, és ebből bevétele származhat. Itt jön az az észrevétel, amelyet Orosz képviselőtársam tett, aki közben kiment - azt gondolom, ezt mindannyian megtesszük, ez nem bűn , de látom, hogy benézett, ezért elmondom: azt mondt a, a fenntarthatóság szigete lehete Magyarország, kezdhete valamit a fenntarthatósággal Magyarország. Igen tisztelt képviselőtársaim, hogyne kezdhetne valamit. Többek között példát mutathat Magyarország azzal, hogy meg lehet oldani ezt a problémát, és a példamutatás a XXI. század elején az egyik legfontosabb erőnk lehet, ha úgy tetszik. Menjünk egy picit tovább, hogy a példamutatáson kívül tehete még valamit. Bizony, még tehet valamit, igen tisztelt képviselőtársaim, tudniillik azt a kvótát, amit mi nem használunk fel valami miatt - korszerűsítés miatt, vagy mert már leállt bizonyos termelés , és kibocsátással rendelkezünk, ezt mi továbbadjuk másnak, hogy ennek a terhére bocsásson ki. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Felteszem a kérdést: ez azonose, egy hullámhosszon vane a kiotói jegyzőkönyvvel, illetve egy hullámhosszon vane a fenntarthatósággal? Igen tisztelt képviselőtársaim, nincs, mert másnak adunk lehetőséget arra, hogy szennyezzen. Bizony, itt példát tudnánk mutatni. Köszönöm szépen. (Taps az el lenzék padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Józsa Istvánnak adom meg a szót, MSZP. DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm, elnök úr. Úgy gondolom, Magyarország a helyzetéből adódóan is jó eséllyel pályázhat arra, hogy ha nem is elkülönült sziget, de azért egy zöld sziget legyen Európa közepén. Azt hiszem, ehhez az Unióhoz való léptékarányos méretünk, illetve az Unió zöld forrásaihoz való hozzájutási lehetőségünk, eziránti affinitásunk külön lehetőséget biztosíthat az ország számára, ami ebből a szempontból sem elhanyagolható. Amit még szeretnék megemlíteni a kétperces hozzászólásomban - úgy látszik, mindig az nincs bent, akire reagálni akar az ember , amit Ékes József képviselőtársam vetett fel, hogy hogyan fog működni ez az emissziópiac. Ez valóban érdemi kérd és, mert ahogyan láttuk az energiapiac liberalizálásánál, ott is bizonyos fokozatos lépéseket kellett megtenni, hogy először a feljogosított fogyasztók és ezek körének a bővítése révén válik teljessé az energiapiac liberalizációja. Lehet, hogy talán az emi ssziókereskedelem előkészítési szakaszában is érdemes lenne gondolkodni a feljogosított
