Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. december 14 (196. szám) - Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - ÉKES JÓZSEF (független):
4528 Tehát, igen tisztelt képviselőtársam, ennek a törvényjavaslatnak pont az a hibája, hogy a fenntarthatóságra hivatkozik, miközben fenntart egy nagyon kedvezőtlen folyamatot, és azt mondja, hogy e z a fenntarthatóság jegyében történik. (14.00) Igen tisztelt Államtitkár Úr! Amit elmondott képviselőtársam, így van, mi még növeljük a kibocsátásunkat és nem csökkentjük, mert ma már kisebb a kibocsátásunk ahhoz képest, mint amit a bázisévben megállapítot tuk. Erre ne mondjuk azt, hogy fenntarthatóság - ez nem fenntarthatóság, ez egy felelőtlen magatartás! Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.) (A jegyzői székben Béki Gabriellát dr. Füle István váltja fel.) ELNÖK (Harrach Péter) : Folytatjuk az írásban j elentkezett képviselők felszólalását. Ékes Józsefnek adom meg a szót. ÉKES JÓZSEF (független) : Nagyon köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Amivel Pap János és Kóródi Mária képviselőtársam, részben én magam is vitat koznék, hiszen az önök padsoraiban ül egy olyan neves politikus, aki párhuzamot próbált vonni a fenntartható fejlődés és a fenntartható növekedés között. Itt ebben az esetben az az óriási nagy kérdés, hogy a növekedést hogyan kívánjuk elérni. Korszerű tech nológiával? Alternatívok helyes kiválasztásával, amelyek valóban csökkentik a gázok kibocsátásának a lehetőségét, és ezáltal valóban megteremtik a jövő nemzedéke számára a fenntartható fejlődés szinten tartását vagy annak a növekedését? Tehát ez egy óriási nagy kérdés. (A jegyzői székben dr. Vidoven Árpádot Pettkó András váltja fel.) Ahogy az előbbi vitában a kétpercesben is elmondtam, az Európai Unió is és az Európa Tanács is nagyon keményen foglalkozott ezzel a kérdéskörrel, hiszen az Európai Unión belül ez évben zárult le az emissziókereskedelemről szóló törvényjavaslat vitája, a másik oldalon pedig az Európa Tanácson belül tovább folytatódik a kiotói egyezmény és a globális felmelegedés kérdéskörének a további tárgyalása. Itt cs atlakoznék vissza Kóródi Mária képviselő asszony mondandójához: valóban, a törvényből, a rendeletalkotásból, hiszen kormányrendelet még emögött tulajdonképpen nincs, nem tűnik ki, hogy Magyarország esetében a fenntartható fejlődést vagy adott esetben a glo bális felmelegedés hatásait, amelyek Magyarországot már elérték, és ezután még fokozottabban fogják sújtani, hiszen nem csak a levegőről van szó, hanem a talajról és a vizeinkről is szó van, ezen bevételekből vagy ezen bevételek visszaszármaztatásából hogy an próbálja Magyarország hosszú távon megtervezni, és egy olyan gazdasági légkört kialakítani, amely egyrészt aláveti magát a globális felmelegedésből adódó károk csökkentésének. A másik oldalon pedig országosan is egy olyan program készül, amely választ k íván adni, hogy Magyarországnak melyik irányba kell eljutnia. Ilyen a Tudományos Akadémia által készítendő VAHAVA program, hogy hol tartunk most és mit kívánunk tenni a jövőben, és ebben számos területen felhívja Magyarország figyelmét az egész Kárpátmede ncére kivetítve, hogy milyen hatások érhetik Magyarországot. Ha pontosan az ilyen bevételekből nem próbálunk ezekre koncentrálni, akkor Magyarország be fog futni abba a csőbe, amiről a német képviselők is az Európai Parlamentben beszéltek, hogy milyen vesz élyek rejlenek magában az emissziókereskedelemben. Hiszen egyrészt, ha minden mennyiséget értékesítünk, abban az esetben - ahogy az előbb is elmondtam , ha technológiai romlás van, vagy amortizálódnak a berendezések, vagy olyan helytelen utat választunk, amikor az erdeinket irtjuk annak érdekében, hogy bioenergiát termeljünk vagy biomasszaenergiát termeljünk, holott a jogi háttér, az erdőtelepítési háttér nincs meg mögötte ahhoz, hogy valóban ezen tevékenységet a környezetvédelem hatásai alatt tudjuk végr ehajtani, mellette pusztítjuk az erdeinket, és további kibocsátásokat fogunk eszközölni ezáltal.