Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. december 14 (196. szám) - Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - ÉKES JÓZSEF (független):
4529 Tehát nem lesz meg a gazdasági társaságok lehetősége adott esetben, hogy korszerű és új technológiát, magyarországi kutatásfejlesztési eredményeket próbáljunk meg a rendszerbe beépíteni. Ettől félek én, és erre hívták fel a vitában is a képviselők a figyelmet - és ez szomorú számomra , hogy a magyar költségvetés ebben megint egy bevételi forrást lát, és tovább nem gondolkodik. A továbbgondolkodásnak pontosan a z lenne az elsődleges feltétele és eredménye, hogy a fenntartható fejlődés hosszú távú érdekeit hogyan tudja ez az emissziókereskedelem szolgálni. Sajnos, ezt nem lehet benne látni. Az Európai Unió részéről is nagyon keményen megfogalmazódott, hogy ha vala ki él ezzel a lehetőséggel, de egy bizonyos idő után kibocsátóvá válik, tehát szennyezi a légkört, akkor abban a pillanatban kötelezhetik az azonnali technológiaváltásra vagy adott esetben bezárásra is. Tehát ez önmagában egy nagyon súlyos megfogalmazás, é s ezért hozzák létre azt az uniós hatóságot is, amely ezt nagyon keményen kontrollálni fogja. Ebbe bele kell gondolni azt is, hogy Magyarországon nem egyegy szennyező üzemre vetítve adják meg a kvótát, hanem összegészében Magyarországnak a szennyezési ere dményei alapján határozzák meg azt a kvótamennyiséget, amit majd a magyar kormány visszaoszt egyegy gazdasági társaság megtakarításaira. Tehát pontosan ebbe kellene sokkal mélyebben és sokkal komolyabban belegondolni, ha élünk vele és maximálisan kihaszná ljuk a kereskedelmi jogot, akkor adott esetben a gazdasági élet szereplőire vagy pedig az ország által elért kibocsátási mennyiség esetére később ezek milyen hatással lesznek. Ezt sajnos ebben a tervezetben nem lehet viszontlátni. A másik pedig az, hogy az adott környezet védelme is hihetetlen fontos lenne, hiszen ha azt vesszük, hogy évi 111 millió tonna kerül ki a levegőbe, ez valahol leülepedik, ez valahol részben meg is található. Magyarországon is felmérésre kerültek a kibocsá tó szennyező üzemek, azok nem most épültek, hanem adott esetben saját környezetüket is bizonyos mértékig elszennyezték, és nem tűnik ki ebből, hogy adott esetben a bevételekből milyen rekultivációs folyamatokat próbálnak meg elindítani, vagy adott esetben az ott élő lakosság számára ebből milyen előnyök származhatnak. Hiszen ahhoz, hogy az üzemi tevékenység mellett az emisszió kibocsátásának csökkenése létrejöhetett, mindenképpen az állampolgároknak is egyfajta hozzájárulásuk kellett, hogy valóban azon a te rületen az a tevékenység életképes tudjon maradni vagy életképessé tudjon válni. Itt szeretném még egyszer valóban kihangsúlyozni, hogy én ebben most jelen pillanatban veszélyeket látok, mert ha ilyen alapon történik a törvény megfogalmazása, és nem helyez ünk mögé egy olyan programot, amely alapján valóban ösztökéljük a gazdasági társaságokat a technológiaváltásra, úgy abban az esetben sajnos Magyarország előbbutóbb nem értékesítővé fog válni, hanem vásárlóvá kényszerül válni, mert adott esetben olyan szig orítások fogják érni a magyar gazdasági élet szereplőit, amely alapján egészen biztos, hogy komolyabb szankció fog vele szemben megfogalmazásra kerülni. Itt még egyszer nem kívánom elmondani a '97es kiotói egyezmény történését. Valóban, Magyarország ebből a szempontból nem késett el, hiszen az Európai Unió is most fogadta el a maga részéről május előtt - tehát a régi parlament utolsó időszakában - az emissziókereskedelem európai uniós szintű megteremtésének a lehetőségét. De mindenképpen igazodni kellene a hhoz az Európai Unió által megfogalmazott fenntartható fejlődés, globális felmelegedés kérdéseinek a komolyabb magyarországi hatásvizsgálatához és annak egy programszerű megjelenítéséhez, mert ha valóban úgy valósul meg, hogy a kormányzati szinten a költsé gvetési bevételek növelése, a nagy kalapba történő besöprése valósul meg, és ez nem kerül visszafordításra a valódi csökkentés érdekeinek a további megfogalmazására, úgy abban az esetben az egész ország kárt fog ebből a szempontból szenvedni. Egé szen biztos, hogy az Európai Unió nem fog ezen a szinten megállni, tehát ezen a szigorítási szinten, ezen a százalékon nem fog megállni, hiszen a globális felmelegedés további hatásait érezzük, és egészen biztos, hogy ebből a szempontból további szigorítás ok fognak előbbutóbb felszínre kerülni, és ezt nagyon szigorúan be is fogja tartatni az Európai Unió.