Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. december 14 (196. szám) - Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ):
4525 emisszió csökkentésére kötelezett országok egy csoportként teljesítsék vállalt kötelezettségüket, ez az úgynevezett buborékmechanizmus. Ilyen csoportot alkot az Európai Unió. Az Európai Parlament és a Tanács 2003. október 13án fogadta el az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedésével kapcsolatos irányelvet. A kiotói jegyzőkönyv engedélyezi, hogy egy ország, amennyiben alacsonyabb költséggel hasonló mértékű kibocsátáscsökkentést tud elérni egy mási k ország területén, azt megtehesse, és a megtakarításokat saját magának számolhatja el. Ezen túl még három úgynevezett rugalmassági mechanizmust különböztet meg a jegyzőkönyv. Ezek: az együttes végrehajtás, a tiszta fejlesztési mechanizmus és a szennyezési jogok nemzetközi kereskedelmének intézménye. A rendelkezésünkre bocsátott kutatószolgálati jelentés szerint Magyarország üvegházhatású gázkibocsátása a '90es évek elején jelentősen csökkent. Az illetékes tárca adatai szerint hazánk a bázisidőszakban széndioxid- egyenértékben kifejezve átlagosan 111 millió tonnát bocsátott ki. 2002ben ugyanez az érték 75,6 millió tonna volt, és a prognózisok szerint 2010ben 97,2 millió tonna kibocsátás várható. Azaz 6,9 százalékkal kevesebb a bázisidőszaknál. Első megkö zelítésben úgy tűnik, hazánk kedvező helyzetben van, ugyanakkor a nemzeti jövedelemre vetítve már nem ilyen kedvező a kép, elsősorban a még mindig elmaradó energiahatékonysági mutatóink következtében. Hasonlóképpen relatív hátrányban vagyunk a megújuló, ne m fosszilis bázisú energiaforrások feltárásában, alkalmazásában. Fontos elem, amiben mind európai uniós, mind hazai szinten gondok vannak, az igazságos verseny, a „szennyező fizet” elvének érvényre juttatása e területen is. Jelen törvénytervezet a kelletén él is általánosabb. Kerettörvény jellegű, elsősorban az eljárás- és szabályozástechnikai kérdésekkel foglalkozik. Az ökológiai célok megvalósítása szempontjából fontos elvek, így az energiahatékonyság javítása, a megújuló bázisok bevonásának ösztönzése vag y a „szennyező fizet” elve és a külső társadalmi költségek megfizettetésének irányába való haladás a kormányrendelet keretében megjelenő kiosztási tervre, illetve listára marad. Szerencsés lenne, ha ezen alapelvek erőteljesebben megjelennének a törvényben, és nem a tárcaközi egyeztetésre, illetve a hagyományosan erős lobbik háttérmunkájára hagynánk a teljes elosztási folyamatot. Az alapelvek megjelenítése mellett a parlament ellenőrző tevékenysége is érvényesülhetne, amennyiben a kormány a kiosztási alapelv eket az illetékes környezetvédelmi bizottsággal is előzetesen egyeztetné. A Magyar Demokrata Fórum ilyen értelmű módosító javaslatokat kísérel meg benyújtani, és ezek sorsától függően dönt a javaslat támogatásáról. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványo s taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Gusztos Péter távollétében Kóródi Máriának adom meg a szót. DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár úr! Először is államtitkár úr megértés ét szeretném kérni, ha nem fogok feltétlenül egy kormánypárti és támogató beszédet mondani ebben a kérdésben. És szeretném azért is kérni a megértését, magam is kínálok egyfajta megértést ezért cserébe, mert azt pontosan tudom, hogy az a téma, amit tárgyal unk, az üvegházhatással kapcsolatos emissziókereskedelem, tulajdonképpen két ellentétes irányú dolgot akar úgy egységbe fonni, mint ha ez valóban lehetséges lenne. Az egyik ilyen dolog a fenntartható fejlődés biztosítása, a másik pedig a gazdasági növekedé s fenntartása. Ez az a két folyamat, amiben elég régóta tudjuk, hogy milyen ellentmondások feszülnek, és azért biztosítom megértésemről államtitkár urat, mert tudom azt is pontosan, hogy a környezetvédelmi miniszterek és minisztériumok vannak a gazdasági n övekedés és a fenntartható
