Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. december 14 (196. szám) - Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ): - ELNÖK (Harrach Péter): - ÉKES JÓZSEF (független):
4522 Hogy csak egyet mondjak önnek: nagyon könnyedén átsiklunk azon az egyszerű tényen, hogy a metánt mint üvegházhatású gázt fölsoroljuk, nagyon helyesen, mert így van. Egyébként szeretném önnek elmondani, hogy a legveszélyesebb üvegházhatású gáz, és a legnagyobb mennyiségben keletkezik, tudniillik az összes olyan hulladéklerakó, szeméttelep, amely nem felel meg az irányelveknek - amelyek mai mennyiségének 80 százaléka ilyen , szabadon bocsátja ki a metánt. Erről a metánról abszolút nem rendelkezünk. Amikor igen t isztelt képviselőtársam azt mondja, hogy együtt gondolkodjunk, akkor tegyük meg, gondolkodjunk együtt, csak ezekre a kérdésekre, amiket majd a vitában reményeink szerint föl tudunk tenni, mind ön, mind képviselőtársai, mind pedig - remélem - államtitkár úr , megnyugtató és kielégítő választ ad nekünk. Köszönöm szépen. (Tóth István tapsol.) ELNÖK (Harrach Péter) : Szalay Gáboré a szó, SZDSZ. SZALAY GÁBOR (SZDSZ) : Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország kvótáját az 198587es időszakhoz viszonyítva állapították meg, és ez valóban, ahogy elhangzott, számunkra a legkedvezőbb időszak, csak éppen nem azért, amiért elhangzott, nevezetesen, hogy akkor csökkent és akkor lépett Paks üzembe. Nem, pont az ellenkezőjéért, mert ekkor volt a legmagasabb az ipar, a gazdaság C O 2kibocsátása, és ez épp azért megfelelő számunkra, mert ehhez képest mérik a mai kvótánkat. Tehát '8587 volt a legkedvezőbb szintmegállapítás a mi nemzeti gazdasági érdekeink szempontjából. A másik, amit szeretnék hozzátenni, hogy két dologról beszélünk , és lehet, hogy a vita során ez össze fog keveredni. Előttünk van egy törvény, ami a kvótakereskedelem, a kereskedelem technikájáról szól, és ettől teljesen elválik az a nemzeti kiosztási terv, ami kezeli a kvóták nagyságát, és az Európai Bizottság által Magyarország részére elfogadott és megítélt, tehát jóváhagyott kvóta iparágak szerinti szétosztását. Ez teljesen más dolog, nem erre a törvényre tartozik, de ha már elhangzott, azért annyit hozzátennék, hogy az utóbbi napokban kedvező fejlemény történt, me rt a magyar kvótaigény, amit október 12én három évre vonatkozóan - ha jól emlékszem - 89 millió tonna nagyságban jelentettünk be, ez az ipar és a gazdaság - ahogy Ivanics képviselő úr említette - jelentős tiltakozását váltván ki, 4 millió tonnával, 93 mil lió tonnára fel lett emelve, és ez azt jelenti, hogy a 20052007 (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) közötti időszakban 3032 millió tonna kerül kiosztásra. Ez nagyjából már megfelel a gazdaság, az ipar igényeinek. ELNÖK (Harr ach Péter) : Ékes Józsefnek adom meg a szót. ÉKES JÓZSEF (független) : Köszönöm a szót, elnök úr. Talán Józsa képviselő úrnak szeretném javasolni azt, hogy zárjuk le azt a részt, hogy '9697 és 2000 környékén ki, mikor, hogyan és milyen mértékben felelt ezér t a kérdésért. Egy dolgot tessen talán megnézni: '97ben, amikor a magyar kormány részéről voltak kint, milyen felhatalmazással vettek részt azon a tárgyaláson. Talán akkor kiderül, hogy miért nem sikerült alapítóként ebben részt venni. Meg kell nézni a '9 9es környezetvédelmi bizottsági jegyzőkönyveket, ahol jómagam javasoltam és kezdeményeztem bizottsági ülésen, hogy igenis élesen kell, Magyarországnak foglalkoznia kell a kiotói egyezménnyel, és ennek hatására kezdődött az a sorozat, ami aztán 2002ben me ghozta azt az eredményt, ami alapján ténylegesen alá is lehetett írni. A másik ilyen dolog, hogy az Európai Unión belül még ebben az évben is vitáztak és vitáztunk a kvóta kérdéséről, sőt mi több, szeretném Szalay Gábornak is elmondani, hogy fölmerült anna k a
