Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 21 (166. szám) - A Magyar Nemzeti Bank 2001. évről szóló üzleti jelentése és éves beszámolója; a Magyar Nemzeti Bank 2001. évi üzleti jelentése és éves beszámolója elfogadásáról országgyűlési határozati javaslat; a Magyar Nemzeti Bank 2002. évről szóló üzleti jelentés... - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - MÁDI LÁSZLÓ, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
449 Magyarországon. Itt sokan beszélnek arról, hogy országkockázat van; eg yértelműsödött, hogy ilyen nincs, mert akkor az a devizahiteleknél is tetten érhető lenne. Az ötödik téma: a felügyelőbizottság korábban kiadott jelentése foglakozott a Magyar Nemzeti Bankhoz tartozó részvénytársaságokkal, intézményekkel, a logisztikai köz pont vagy a pénzjegynyomda dolgaival. A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény gyakorlatilag elég jól körülhatárolja a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét. Én azt gondolom, hogy ez így van jól. Azonban a Magyar Nemzeti Bank feladatai között nemcsak az árstabi litás van - igaz, ez elsősorban jelentkezik , hanem az is, hogy a gazdaságpolitikát igenis segítse. Nem tudjuk, hogy a Magyar Nemzeti Bank beruházásait például ki felügyeli, ugyanis a Magyar Nemzeti Bank önállóan döntött egy 12 milliárdos beruházásról. A kérdés úgy vetődött föl, hogy szükség volte erre, illetve úgy vetődött föl, hogy most volte erre szükség. Tehát ezen kérdések körül szintén vita alakult ki. Összefoglalva: a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikája 20012002 folyamán az árfolyam erőltete tt felértékelésével szorította le az inflációt. Ez hozzájárult a magyar gazdaság külpiaci versenyképességének romlásához, illetve a 2002 nyarán megemelt jegybanki alapkamat lassú mérséklése 2003 elején a forint elleni jelentős spekulatív támadáshoz vezetet t. A 2002 nyarán és november végén bekövetkezett spekulációs támadások után a jegybank összesen 6 százalékponttal emelte meg a jegybanki alapkamatot, azonban az árfolyam azóta bekövetkezett erősödése, stabilizációja ellenére is csak igen lassan, több részl etben, összesen 1,5 százalékponttal mérsékelte a kamatot. Így a magyar jegybanki alapkamat a 2003. év elejeinél 4,5 százalékponttal nagyobb, és az Európai Unióban a legmagasabb. Ennek ellenére a többség ú gy gondolta, hogy ezt a beszámolót elfogadja, és a többség igen szavazatával, összesen 3 tartózkodással a parlamentnek általános vitára javasolja. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : A költségvetési bizot tság ülésén megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésére megadom a szót Mádi László képviselő úrnak. MÁDI LÁSZLÓ , a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Rendkí vül fontos időszak volt az elmúlt három év, hiszen Magyarország eldöntötte azt, hogy nemcsak az Európai Unióba, hanem Európai Monetáris Unióba is be kíván lépni, ennek pedig az a következménye, hogy bizony nagyon feszes és kiszámítható gazdaságpolitikát ke ll folytatni ahhoz, hogy azokat a feltételeket biztosítani tudjuk Magyarország számára, amelyeket az Európai Unió a Monetáris Unióban való tagság tekintetében megfogalmazott. Mit jelent ez a monetáris politika tekintetében? A monetáris politika tekintetébe n ez egy viszonylag jól átlátható, követhető, de folyamatosan kézben tartott államháztartási hiányt és külső hiányt, ehhez kapcsolódóan fegyelmezett költségvetési politikát, kiszámítható, tervezhető gazdaságpolitikát igényel, és nem utolsósorban csökkenő k amatokat, az eladósodás egy bizonyos szint alatt tartását, és az infláció mellett egyértelműen a kamatok csökkenését is. Hogyan állunk ebben a kérdéskörben? Sajnos, azt kell mondjam, hogy míg Molnár Albert az érem egyik oldalát mondta el, sajnos több probl éma fellelhető az elmúlt időszakban. Az igaz, hogy az infláció jelentősen csökkent 20002002ben, ám az elmúlt időszakban sajnálatos módon az infláció növekedését figyelhetjük meg. Az infláció növekedése több szempontból is problémás. Egyrészt az egész gaz daság működése szempontjából, hiszen az inflációt egyfajta lázállapotként szokták jellemezni a közgazdászok, tehát olyan, mint egy betegségnek egy tünete. Különösen az infláció növekedése, különösen az infláció ugrálása az, ami rendkívül komoly aggodalmaka t kelt a gazdaság stabil működése tekintetében. (10.10)
