Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 21 (166. szám) - A Magyar Nemzeti Bank 2001. évről szóló üzleti jelentése és éves beszámolója; a Magyar Nemzeti Bank 2001. évi üzleti jelentése és éves beszámolója elfogadásáról országgyűlési határozati javaslat; a Magyar Nemzeti Bank 2002. évről szóló üzleti jelentés... - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - MÁDI LÁSZLÓ, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
450 Sajnálatos módon az 1995től kezdődő inflációcsökkenés - amely töretlenül folytatódott 2002ig - megakadt, és a stagnálás után jelentős inflációs növekedés jeleit is láthatjuk. (Dr. Veres János nevetv e rázza a fejét.) Ugyanakkor a Nemzeti Bank működése tekintetében jelentős változások történtek. Ezek a változások egyértelműen üdvözlendők a tekintetben, hogy a működési költséget 30 százalékra csökkentették reálértékben. Ez egy olyan pozitív példa, amely et sajnos a magyar államigazgatás részéről nem tapasztalhattunk, hiszen itt a létszám növekedése történt ugyanezen időszakban. Nagyon fontos a Magyar Nemzeti Bank tekintetében, hogy korrekt kapcsolatot alakított ki a felügyelőbizottsággal, amely törvényi k ötelezettségénél fogva lett felállítva a Magyar Nemzeti Bank működése mellett. Mint ahogy az ott lévő felügyelőbizottsági elnök is beszámolt róla, ez a kapcsolat szoros, partneri és kiegyensúlyozott volt. Ez annál is inkább örvendetes, hiszen a felügyelőbi zottság elnöke a korábbi szocialista kormány államtitkáraként is működött, tehát ilyen értelemben fontos összefogásról láthatunk tanúbizonyságot. Sajnos, az elmúlt időszakban mindez nem volt mondható a kormány és a Nemzeti Bank kapcsolatára, ami jelentős m értékben vezetett oda, hogy komoly árfolyamkockázatok alakultak ki. A fiskális politika nem igazodott azokhoz az elvárásokhoz, amelyeket maga fogalmazott meg magának azzal, hogy az Európai Monetáris Unióhoz csatlakozván azoknak a konvergenciakritériumoknak eleget kell tenni, amiket a kormány maga fogalmazott meg a maga számára. Mivel sajnos ezeknek a maga által megfogalmazott céloknak nem tudott megfelelni a kormány, így kialakult egy komoly feszültség, amely részben az árfolyamproblémákat is előidézte. Már a bizottsági ülésen is elmondtam, hogy semmiképp nem tudtunk egyetérteni azzal a lépéssel, amely az árfolyamsáv eltolásához vezetett. Ez információnk szerint a kormány kifejezett kérésére történt. (Dr. Veres János: Nem, nem!) Mindenesetre közös megállapod ás keretében valósult meg. (Tállai András, nevetve: Tagadja!) Ezt mi a magunk részéről nem tartottuk jónak, de nem csak mi; sajnos a piac sem igazolta vissza az árfolyamsáv eltolásának szükségességét, és ezáltal ez komoly problémákhoz vezetett. Üdvözöljük ugyanakkor azt a gyakorlatot, amely a jegybank függetlenségének világos megnyilvánulása, hiszen jól látható a csatlakozó országok példáján, hogy a jegybank függetlensége, az árstabilitás és az infláció vonatkozásában kifejtett lépései jelentős garanciát ny újthatnak a gazdaság fejődéséhez és az Unióhoz való csatlakozásunk zökkenőmentességéhez. Az árfolyamproblémák kapcsán látni kell sajnos, hogy nemcsak az infláció emelkedett, hanem egyértelműen emelkedtek azok a piaci kötvényhozamok is, amelyekkel az állama dósság finanszírozása is részben történik. Tehát nem csupán az alapkamat emelkedése mutatja azt, hogy bizony komoly bizonytalanság lépett fel, és emiatt nagyobb kamatprémium jött létre, hanem a piac által meghatározott hosszú távú, 35 éves vagy még hossza bb lejáratú államkötvények kamata is azt mutatta, hogy igazából a befektetők bizalma tekintetében komoly aggályok jelentek meg a magyar gazdaságot illetően. Sajnálatos módon az elmúlt időszakban annak a lehetősége is felmerült, hogy Magyarország adósságfiz etési besorolásán esetleg kedvezőtlenül változtassanak. Azt gondolom, hogy ezt mindenképp el kellene kerülni, hiszen közös cél kell hogy legyen, hogy a magyar gazdaságot, annak adósságállományát, hitelállományát a lehető legalacsonyabb kamatszinten tudjuk finanszírozni, ezáltal kevesebb költségvetési kamatkiadást kelljen tervezni, ami által az emberek egyéb típusú költségvetési helyzetbe hozása, az oktatási, szociális kiadások, az otthonteremtési pénzek lehetnének nagyobbak. A dolgok tehát összefüggnek. Nyi lvánvalóan a megnövekedett kamatkiadások, adósságtörlesztés egyfajta kiszorítási hatással bír. Emiatt kevesebb pénz jut mind a működtetésre, mind pedig a beruházásokra. Márpedig Magyarországon a beruházások rendkívül fontos szerepet játszanak abban, hogy a magyar gazdaság felzárkózzon az Európai Unió fejlettebb országaihoz, a befektetések és
