Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 21 (166. szám) - A Magyar Nemzeti Bank 2001. évről szóló üzleti jelentése és éves beszámolója; a Magyar Nemzeti Bank 2001. évi üzleti jelentése és éves beszámolója elfogadásáról országgyűlési határozati javaslat; a Magyar Nemzeti Bank 2002. évről szóló üzleti jelentés... - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. JÁRAI ZSIGMOND, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a napirendi pont előadója:
445 A Magyar Nemzeti Bank gazdálkodásában a beszámolási időszak éveire kitű zött célokat elértük, a bank működési költségei a 2001. évihez képest reálértékben mintegy 30 százalékkal csökkentek. Átalakult a bank szerkezete, megváltozott a döntéshozatali eljárás, racionális lett a gazdálkodás. Ma már elmondhatjuk, hogy a Magyar Nemz eti Bank az Európai Unió tagállamainak jegybankjaitól elvárható, korrekt módon működik. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt években a Magyar Nemzeti Bank által folytatott monetáris politika kereteit külső és belső tényezők egyaránt befolyásolták, sok szempont ból meghatározták. Az egyik legfontosabb meghatározó tényező az volt, hogy Magyarország egyre inkább bekerült a globális piacok működési körforgásába. Még az 1990es években is számos olyan korlátozás volt életben, amelyek a külföldiek forintbefektetéseit vagy a magyar állampolgárok devizabefektetéseit nehezítette, korlátozta. 2001ben szűntek meg teljes egészében az 1931ben, a világgazdasági válság hatására bevezetett és azt követően hetven esztendőn keresztül különböző indokokkal és módszerekkel életben tartott devizakorlátozások, ekkortól mondhatjuk, hogy a magyar forint teljes mértékben konvertibilis. Az óriásira növekvő, globalizált piacok hatása a kis magyar gazdaságra és annak fizetőeszközére, a forintra igen erőteljes. Sajnos, sokan még ma sem értik , hogy a nemzetközi piacok napi értékítéletének kitett kis és törékeny gazdaságban az egyes gazdaságpolitikai fejlemények hatásait a piacok azonnal mérik és értékelik, és ez az értékelés a magyar beruházások és államkötvények keresletében és kínálatában, a forint árfolyamában, a piaci hozamokban, a kamatszintben azonnal megjelenik. Magyarország közeledése az Európai Unió felé 20012002ben egyfajta piaci eufóriát váltott ki, a magyar kötvények, a magyar forint kereslete jelentősen megnőtt. Majd 2003ban és 2004ben, amikor ugyan európai uniós tagok lettünk, de a stabilitási és növekedési egyezmény feltételeitől, az euró bevezetésétől távolodtunk, ez a befektetési kedv egyfajta szkepticizmusba fordult. Kétségtelen azonban, hogy európai uniós tagságunk ma is e gyfajta védőernyőt jelent számunkra, a piacok ugyanis azt feltételezik, hogy egy uniós tagország mégiscsak megfontolt gazdaságpolitikát folytat, a kilengések ellenére előbbutóbb visszatér az Unió más tagállamai által is elvárt gazdálkodási fegyelemhez. 20 01ben új monetáris politikai rendszert alakítottunk ki, amely négy fő pilléren alapult. Először is a 2001ben elfogadott új Nemzeti Banktörvény biztosította a jegybank európai értelemben vett függetlenségét, és a jegybank fő feladatának az árstabilitás e lérését tette. Másodszor: a jegybank áttért az inflációs célkövetés rendszerére, amelyben általában másfélkét évre előre, a kormánnyal közösen egy inflációs célt tűzünk ki, és ennek eléréséhez rendeljük aztán a különböző monetáris politikai eszközök alkal mazását. Harmadszor: az MNB felhagyott a forint korábbi folyamatos gyengítésének politikájával, és a forint árfolyamát egy pluszmínusz 15 százalékos sávon belül a piac értékítélete határozza meg. Negyedik pillérként pedig még 2001ben az MNB javaslatára a kormány úgy döntött, hogy az Európai Unió közös pénzét, az eurót, annak mind a vállalkozásokra, mind pedig a magánszemélyek számára kedvező hatásai miatt a lehető leghamarabb, 2006ban vagy 2007ben kívánjuk bevezetni Magyarországon. 2001ben az e keretek között kialakított monetáris politika különösen sikeresnek mondható volt, a forint árfolyama erősödött, az infláció pedig jelentősen csökkent. A gazdaságpolitika hazai fejleményei is nagymértékben befolyásolták a monetáris politika mozgásterét. Sajnos, az elmúlt esztendőkben követett gazdaságpolitika következményeként az euróbevezetés dátuma egyre távolabb, egészen 2010ig tolódott, a költségvetési fegyelem nagymértékben fellazult, különösen 2002ben és 2003ban a bérek a termelékenység növekedésénél sokka l gyorsabb növekedése óriási inflációs nyomást eredményezett, a fogyasztás túlzottan gyors növekedése a fizetési mérleg hiányának elszabadulásához vezetett, kialakult az ikerdeficit, és nagymértékben megnőtt az ország adóssága. (9.50)
