Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. december 13 (195. szám) - A köztársasági elnök által visszaküldött, az Országgyűlés 2004. november 22-ei ülésén elfogadott, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvény záróvitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz):
4439 baj az, hogy az elkövetkezendő időszakban önök úgy változtatják meg a szabályokat, hogy nemcsak jelölési jogot kap a miniszterelnök, hanem a miniszterelnök az a személy, a kormányfő az a személy, akinek akarata nélkül a monetáris tanácsba nem kerülhet tag. Kell az akarata azok esetében, akiket Járai elnök úr vagy az őt követő jegybankelnök jelöl, és nyilvánvalóan az ő akarata ott van azok me llett is, akiket ő jelölni fog. Tehát egyetlen személy dominálja az egész eljárást, ez pedig a miniszterelnök, és ha valakitől a monetáris tanácsot félteni vagy védeni kellene, az nyilvánvalóan a mindenkori miniszterelnök és a mindenkori kormány, mert ezek nek a kormányoknak lehet olyan rövid távú érdeke, amely szembemegy az ország hosszú távú érdekeivel. Ezzel az esettel találkozunk most itt is. És jól árulkodik az önök eljárása: átmeneti ideig kívánják megnövelni a monetáris tanács létszámát. Ezt egyszerűe n azért teszik, mert azt a két jegybanki alelnököt, akit ki akartak marni a monetáris tanácsból, azért, hogy a dominanciájukat biztosítani tudják a testületben... - de ezt nem tudják megtenni. Hisz ne felejtsük el, ez volt a beterjesztett törvény, a két je gybanki alelnök monetáris tanácsi tagsága megszűnt volna; mert rájöttek arra, hogy ez ordítóan sérti az alkotmányt és az európai közösségi szerződéseket, itt visszavonultak, és ezért növelik átmenetileg a testület létszámát. De éppen ez a lépésük teszi áru lkodóvá az egész cselekménysort. A másik dolog: nézzünk eljárási kérdéseket is. Vajon eljárási kérdések vizsgálatával kimondhatjuke egy törvényről azt, hogy ez nagy valószínűséggel alkotmányellenessé fog minősülni, ha az Alkotmánybíróság elé kerül? Én azt gondolom, hogy igen, kimondhatjuk. És akkor itt utalok egy alkotmánybírósági döntésre, amit önök is olvashattak, ez pedig a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével függött össze. Akkor, amikor ezt a törvényt önök a mi akaratunk ellenére megszülték, a k öztársasági elnök úr többek között ezt a törvényt azzal is támadta, hogy eljárási hibát követtek el akkor, amikor a törvény módosítása során nem egyeztettek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével is. Ezért, mert nem egyeztettek, volt akkor a köztársa sági elnök úr álláspontja, ezért is alkotmányellenes ez a törvény. Mit mondott az Alkotmánybíróság? Itt nem fogadta el a köztársasági elnök érvelését, és azt mondta: azzal, hogy önök megsértették a PSZÁFra vonatkozó szabályokat, vagy megsértették a jogalk otási törvényt, még nem alkotmányellenes a PSZÁFtörvény, azért, mert nem sérült egy alkotmányos jog. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a kormány irányítása alatt működő intézmény, az irányítás nagyon erős jogosítványokat jelent, alkotmányos védelm et ez az intézmény nem élvez. De itt, hölgyeim és uraim, egészen más a helyzet. Itt egy olyan intézményről van szó, amelynek a függetlenségét az alkotmány garantálja, tehát ha egy ilyen intézménnyel szemben önök úgy hoznak törvényt, hogy nem egyeztetnek ve le - márpedig nem egyeztettek a Nemzeti Bankkal sem akkor, amikor beterjesztették a törvényt, sem akkor, amikor a módosításaikat megfogalmazták, sem most, amikor a köztársasági elnök álláspontja alapján újratárgyaljuk a törvényt, minden alkalommal elmulasz tották az egyeztetési kötelezettségeiket , ezért megfogalmazom és megkockáztatom azt, hogy önmagában az eljárási jogsértések miatt is a törvény alkotmányellenes lesz. Nemcsak a magyar alkotmányt és a magyar jegybanktörvényt vagy a jogalkotási törvényt nem tartották be, hanem egyetlen alkalommal sem tartották be az Európai Közösség szerződését. Épp a mai napon kaptuk meg az Európai Unió alkotmányát. Amikor önök az álláspontjukat megfogalmazzák, ezt kellene morzsolgatniuk, mé g akkor is, ha ez az alkotmányos szöveg most még nem hatályos, de a központi bankokra vonatkozó rész, a jegyzőkönyv, amely az Európai Központi Bankról és a nemzeti központi bankok rendszeréről szól, ezek a részek semmilyen szinten nem változtak, ezek most is hatályosak az Európai Közösség szerződése alapján. Ha ezt forgatnák, akkor önök azt is tudnák - amit minden bizottsági ülésen elmondtunk , hogy az Európai Közösség Központi Bankjának az álláspontját is ki kellett volna kérniük akkor, amikor elindítottá k a törvényalkotást. Önök ezt nem tették meg, ezért ez a törvény csak eljárási oldalról nézve is alkotmányellenesnek tekinthető, és azt gondolom, ha az Alkotmánybíróság következetes
