Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. december 7 (194. szám) - A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. PAP JÁNOS (Fidesz):
4320 most ön, kapcsolódó módosító indítványként benyújtott, me rt különben az lóg a levegőben. Tudniillik a mostani módosítás szerint a környezetvédelmi miniszternek nem sok beleszólása van az ásványvagyongazdálkodás részletes szabályainak kidolgozásába, márpedig azt gondolom - és talán helyes is ez a gondolat , hog y itt a környezetvédelmi miniszternek komoly feladata van, hiszen pontosan ön a tájsebek kapcsán említi meg, hogy egy ilyen alapot létre kell hozni. Ha az alapot létre kell hozni, akkor pedig ebben a környezetvédelmi miniszternek részt kell vennie. Köszönö m szépen a figyelmüket. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásra megadom a szót Pap János képviselő úrnak, Fidesz. DR. PAP JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr. Igen tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Néhány módosító indítványt pró báltam beadni, nincs nehéz feladatom, tudniillik időnként volt egyegy helyesírási hiba kijavítása, amit támogattak, most viszont ilyen nincs, így támogatásban nem részesültek a módosító indítványok. Tisztelt Képviselőtársaim! Az 1. ponthoz szeretnék most hozzászólni, amelyik a hatályos törvény 1. § (5) bekezdésének c) pontját módosítja, illetve egy új 7. ponttal egészíti ki. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Itt a katasztrófák esetén egy nagyon nehéz kérdés merül fel. Minimum zárójelbe tettem volna vagy gond olatjel közé, hogy mit értünk konkrétan katasztrófán, tűz, víz, földrengés vagy milyen katasztrófa, és melyikhez milyen ásványvagyonkitermelés kell. Azt gondolom, hogy jószerével egy olyan katasztrófa van igazából, amihez ásványvagyonkitermelésre van szü kség, ez pedig az árvízi katasztrófa. Ha a többihez is van, akkor itt most folytathatunk egymással gyakorlatilag vitát vagy meggyőzhetjük egymást, én még a földrengést is ideírtam, amikor lehet ásványvagyonkitermelés. Ezt is kellene tudni, hogy hogyan tör ténik, hogyan szabályozzuk, és mit nevezünk adott esetben katasztrófahelyzetnek. Én most például azt mondom, hogy katasztrófahelyzetnek tekinthető a mostani aszályos időszak is, hiszen jövőre lehet árvíz, és tudjuk, hogy az árvíznél milyen károk voltak, te hát ott az ásványvagyonkitermelés bizony indokolt lehet adott esetben. Tehát azt hiszem, hogy ezt rögzíteni kellene. A következő pont a 2. pont, amikor azt mondja, hogy az eredeti törvényben, tehát a hatályos törvényben az volt benne, hogy „ha a kitermelt ásványi nyersanyag üzletszerű hasznosításával és értékesítésével jár együtt” - ez volt a megfogalmazás. Most viszont akkor is az adott paragrafus hatálya alá tartozik a tevékenység, ha nem üzletszerűen végzi. Ez számomra a következőt jelenti, és győzzenek meg vagy világosítsák meg előttem, ha ez nem így van. Ez számomra azt is jelenti, hogy ha valakinek van egy belvizes területe, ami gyakran belvizes, van egy belvízelvezető árok, és ő ezt az árkot kitisztítja azért, hogy a földjét tudja használni, és a viz et elvezeti, mivel nem üzletszerűen végzi, tehát nem eladja az onnan kitermelt anyagot, sőt esetleg valamilyen gátat épít, hogy a ráfolyó vizet onnan elvezesse, akkor neki ezért fizetnie kell. Miközben egy hasznos tevékenységet folytat, elvezeti a belvizet , a belvíztől mentesíti a területet, eközben fizettetjük. Ez az eredeti törvényben úgy volt megfogalmazva, hogy ha üzletszerűen gazdálkodik, illetve adja el azt az anyagot, amit onnan kitermelt. Tisztelettel kérem önöket, hogy ezt azért gondolják meg, mert szerintem az eredeti javaslatban ez jól és helyesen volt leírva. A következő pontban az, hogy „föld alatti gáztárolóban”. Lehet, hogy a szakma ezt így fogalmazza meg, számomra egy kicsit nehéz gázt tárolni. Én azt gondolom, hogy az a gáztároló, amit az em ber épített magának, az egy tároló; ami pedig a föld alatt van, az egy természetes képződmény, és talán annyira a tudományban sosem haladunk előre, hogy teljesen le lehet határolni, és teljesen zártnak lehet ezt tekinteni. Ezért próbáltam kiemelni, de ez n em az a lényeges dolog, amit nem támogattak, hogy ezen fájna a fejem; megpróbáltam ezt egy kicsit talán szebbé tenni. A 4. pontban: nem értem, hogy „a koncesszió időtartamán belül”. Ne haragudjanak, de én úgy értelmezem, hogy ha azt mondják, hogy négy évné l hosszabb nem lehet a kutatási időszak, ez egy
