Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. december 7 (194. szám) - A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. PAP JÁNOS (Fidesz):
4321 eléggé kemény megfogalmazás, ha azt mondják, hogy nem lehet hosszabb. Erre betesznek egy teljes puhítást, és azt mondják, hogy legfeljebb kétszer, az eredeti időszak felével egyszeregyszer meg lehet hosszabb ítani. Az eredeti törvényben az volt, hogy meg lehet hosszabbítani az eredeti idő felével, számomra ez azt mondja, hogy hat év. Most viszont ebből az következik, hogy nem támogatták a módosító indítványt, hogy gyakorlatilag meg lehet duplázni a koncesszión belül a kutatási időt. Igazából nem is értem. Annál is inkább nem értem, mert jön a következő pont, ez pedig az 5. pont, amikor azt mondják, hogy a bányavállalkozó a kutatás befejezésétől számított egy éven belül - ebbe nem számít bele a környezeti hatásv izsgálat, illetve az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás - kérheti az engedélyt. Itt a következő dolog merül fel bennem. Ha egyszer meghosszabbíthatja már a kutatást még négy évvel, akkor tessék mondani, miért nem lehet ez alatt a nyolc év a latt a kutatás utolsó két évében, ha hat év alatt a kutatás során nem rendelkeznek annyi adattal és olyan információval, amely alapján a bányavállalkozó kérheti a kijelölést, akkor azt gondolom, hogy komoly probléma van, és ez alatt a két év alatt már mini mum akkora információval rendelkezik, amivel a környezetvédelmi engedély, illetve az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatható. Tehát én itt bizony nem számítanám bele, és hál' istennek itt a környezetvédelmi bizottság támogatott; ez ugyan sok mindent nem jelent, mert önök, a kormány ezt nem támogatta. A következő módosító indítványomról, azt hiszem, a következő öt percben szólnék. Köszönöm szépen, elnök úr. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Újabb hozzászólásra megadom a szót Pap Já nos képviselő úrnak, Fidesz. DR. PAP JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Folytatva, hogy ne kétpercesekkel törjem szét ezt a hozzászólást, eljutottunk a törvénynek az egyik lényeges pontjához. Igen tisztelt képviselőtársai m és államtitkár úr, önt is kérem erre. Az indoklásban nagyon helyesen, az Alkotmánybíróságra hivatkozva önök azt mondták, hogy az ingatlantulajdonosnak nagyobb jogosítványokat szeretnénk adni. Tisztelettel jelzem önöknek, hogy a 16. pontban található módo sító indítványom pontosan ezt szolgálja, amikor a törvény 26. § (3) bekezdésében önök azt mondják, hogy „bányatelket kérelemre, az érintett szakhatóságok hozzájárulásával, a magyar geológiai szakvélemény” s a többi, s a többi „hozzájárulásával lehet adni”. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Igen tisztelt Államtitkár Úr! Tessék mondani, akkor mi értelme volt az indoklásban kihangsúlyozni azt az egyébként Alkotmánybíróság által is kért megfogalmazást, mely szerint a környezeti hatásvizsgálatot beemelték ide, a t örvénybe. Tisztelettel jelzem önöknek, hogy a törvényjavaslatban ez, hogy környezeti hatásvizsgálat, nincs benne. Az indoklásban benne van. Ha önök nem akarnak környezeti hatásvizsgálatot, akkor ne írják be az indoklásba. Ha viszont az indoklásba beírják, akkor valamilyen szándék van arra, hogy legyen környezeti hatásvizsgálat. Akkor viszont legyenek olyan kedvesek, és írják be a törvényjavaslatba is, hogy bekerüljön a törvénybe. Hihetetlen félreértés: a környezeti engedély, tisztelt államtitkár úr, tisztel t képviselőtársaim, semmi mást nem jelent, mint hogy beadok egy kérelmet a környezetvédelmi hatósághoz, a környezetvédelmi felügyelőséghez, ő mérlegeli, megvizsgálja. Természetesen nem vitatom, hogy szakmailag ez lehet adott esetben alapos is, de sajnos a gyakorlat azt mutatja, hogy nem mindig. Megvizsgálja, és ad egy engedélyt. Csak a környezeti hatásvizsgálat ettől abban tér el, igen tisztelt képviselőtársaim, hogy a törvény előírja, mit kell környezeti hatásvizsgálatban részesíteni. Egyébként a bányatörv ényben - a hatályosban is és a módosítottban is - nagyon sok az olyan tevékenység, amit egyébként Szalay képviselőtársam mondott: kavicsbánya, homokbánya, tőzegkitermelés, ami nem tartozik a hatásvizsgálatköteles tevékenységek alá, és ez a hatásvizsgálat
