Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 20 (165. szám) - A polgári szolgálatról szóló 1997. évi XXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája és lezárása - A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz):
418 vadászati jog hasznosítására. Tehát azt gondolom, itt valami pontosabb megfogalmazás min denképpen indokolt lenne. Az 5. ponttal kapcsolatban, amit Pap János képviselő úr akkor ezek szerint visszavont - visszavontad, János? (Dr. Pap János: A 7est vontam vissza.) Bocsánat. Tehát, amiben arról esik szó, hogy ki hívja össze a földtulajdonosok gy űlését, ezzel kapcsolatban csak némi adalékot szeretnék a tisztelt jelenlévőknek elmondani, hogy véleményem szerint az lenne a megfelelő megoldás, hogy ahol annak idején a bérbeadást, mondjuk, a jegyző ejtette meg a tulajdonosok helyett, ott hívja össze a jegyző. Megmondom, hogy mi miatt: mert például olyan apróvadas területeken, mint Kisvárda környékén - ahol a bérleti díj az egeket ostromló 20 forint/hektár/évben lett annak idején meghatározva (Derültség.) , az ebből a komoly hasznosításból befolyó össze g arra nem elég egyébként, hogy egyszer a földtulajdonosokat vagy azoknak döntő többségét kiértesítse a közös képviselő. Tehát ott gyakorlatilag ez a hasznosítás egyenlő a nullával, gyakorlatilag arra esély, hogy ebből valamiféle bevétele származzon a föld tulajdonosoknak - különösen akkor, ha csak egykét hektárról van szó, hogy egyéb dolgokat ne is említsek, amiket a vadásztársaságok szoktak támasztani a földtulajdonosokkal szemben, mondjuk, a 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap és egyéb ilyen nyalánkságok . Ennek révén gyakorlatilag semmi esély, hogy bármiféle bevételhez jussanak ezeknek a komoly áron bérbe adott területeknek a tulajdonosai. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy a részletes vita ezen szakaszáho z kíváne még valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vita e szakaszát lezárom. Megnyitom a részletes vita második szakaszát az ajánlás 1017. és a 3041. pontjaira. Megadom a szót Lezsák Sándor képv iselő úrnak, MDF. LEZSÁK SÁNDOR (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az ajánlás 10. sorszám alatti módosító javaslatát Ékes József képviselőtársammal együtt adtuk be. Az általunk fenntartani javasolt szöveg így hangzik, ez ma is hatályos: “Humán- vagy állategészségügyi indokok alapján a vadászati hatóság a természetvédelmi hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával engedélyezheti nem élve fogó csapda, illetve a mérgező hatású anyagok használatára vonatkozó szabályok figyelembevételével szele ktív méreg alkalmazását.” (20.40) Vádolhatnak ugyan elfogultsággal, mert vadász nem vagyok, de én a természetvédelmi hatóságoknak szeretném kiterjeszteni vagy megtartani a lehetőséget, ugyanis úgy véljük, hogy az előterjesztés a természetvédelmi hatóságok rovására megnövelné a vadásztársaságok jogait. Ugyanis mindeddig a természetvédelmi hatóság jóváhagyása kellett ahhoz, hogy állategészségügyi okokból speciális mérgeket lehessen kihelyezni vadásztársaság területén. Véleményem szerint a természetvédelem, a vadvédelem nem szűkíthető le pusztán a természetvédelmi területekre, és elfogadhatatlan számunkra a vadásztársaságok természetvédelmi hatósággal szembeni pozíciónyerése ebben a kérdésben. Arra kérném államtitkár urat, vizsgálják felül az álláspontjukat, é s ez nemcsak a kettőnk véleménye, de természetvédelmi hatóságok is kérték, hogy közvetítsük ezt a véleményüket. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Megadom a szót Kékkői Zoltán képviselő úrnak, Fidesz. KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm szépen . Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A 37. számú módosító javaslatomhoz szeretnék hozzászólni, amely a vadvédelemről, a vadgazdálkodásról
