Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. december 6 (193. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - DR. ÁDER JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. ÁDER JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - GYURCSÁNY FERENC miniszterelnök:
4054 DR. ÁDER JÁNOS (Fidesz) : …az hazafiatlan. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Frakcióvezető úr, kérem, fejezze be a beszédét! DR. ÁDER JÁNOS (Fidesz) : Tudja ön egyáltalán, hogy mit beszél? Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Gyurcsány Ferenc miniszterelnök urat illeti a szó. Miniszterelnök Úr! GYU RCSÁNY FERENC miniszterelnök : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Nem csak a Magyar Állandó Értekezlet kérte azt, hogy alkossunk ilyen jogszabályt. Itt volt ön is, én is ezt kértem öntől. Mié rt nem tette meg? Frakcióvezető úr, önnek és az ön frakciójának hetei és hónapjai voltak, hogy megmutassa a Magyar Országgyűlésnek, megmutassa Magyarországnak, és megmutassa a határon túli magyaroknak, hogy igen, kész az a jogszabály, amit ön támogatandóna k lát, kész az a jogszabály, amely megoldja a határon túliak problémáját, benyújtotta a parlamentnek; igen, bírja a jogszabály a nemzetközi jogi szakértők, a hazai jogi szakértők egyetértő támogatását, és legalább bírja az önök frakciójának támogatását. (1 3.50) Önök nem nyújtottak be ilyen jogszabályt. Lehetősége volt rá, frakcióvezető úr? Lehetősége volt rá. Mit szólt volna hozzá, ha nem kampányolt volna, hanem tette volna a dolgát mint a törvényhozó testület egyik frakciója; ha megoldani akarta volna a pr oblémát, nem pedig ütést, politikai ütést bevinni a magyar kormánynak és a kormány pártjainak. Az a rossz hírem, hogy nem nekünk vitték be ezt az ütést, hanem a magyar nemzetnek. Azzal, amit önök tettek, nem segítettek, hanem ártottak. Nem közelebb vagyunk a kérdés megoldásához, hanem távolabb, távolabb, mint bármikor. Olyan sebeket is okoztak, amely sebek korábban nem léteztek. Mert önök épp olyan jól tudják, mint én; amíg kormányon voltak, nagyon jól tudták, hogy ezt a kérdést így feltenni nem lehet. Ön, az önök kormányának tagjai, beleértve a volt miniszterelnököt, jól tudta, amíg hatalomban volt. Mióta nincsen halatomban, azóta valami megváltozott, egyetlenegy valami. (Közbeszólás az ellenzéki padsorokból: A státustörvény!) Az változott meg, hogy szinte bármit megtennének annak érdekében - akár a nemzet ügyét is eljárulnák , hogy visszakerülhessenek a hatalomba. Ez változott meg 2002 óta! (Nagy taps a kormánypártok padsoraiban. - Dr. Áder János közbeszól.) Az európai uniós népszavazásra való hivatkozás n em tűnik talán a legpontosabbnak, frakcióvezető úr, mert bizonyára elkerülte a figyelmét, hogy az érvényes és eredményes volt. (Közbeszólás a kormánypártok padsoraiból: Úgy van!) Amit pedig önök támogattak, az pedig eredménytelen és érvénytelen volt. (Dr. Áder János: Nem erről beszéltem. Figyelni kellett volna.) Sajnos, az az igazság, frakcióvezető úr, hogy kellett volna egy olyan népszavazást kezdeményezni - tudom, az sokkal nehezebb ,- amelyik eredményes lett volna. Ez most nem sikerült. Tessék még próbál kozni majd egy kicsikét! (Derültség az MSZP soraiban. - Közbeszólások az SZDSZ padsoraiból: Nem! Nem!) Ami pedig a többségkisebbség dolgát illeti, nézze, ez nem egy nagymintás közvéleménykutatás. (Font Sándor: Csak néhány millió an mentek el!) A népszavazási kezdeményezésnek az a célja és az az értelme, hogy a vége egy közjogi aktus, egy kötelezés a Magyar Országgyűlésre egy jogszabály megalkotására. Ez a szándék vezette nyilvánvalóan a kezdeményezőt és a támogatót. Kérdezem: ez a szándék sikeres? Nem kell sokáig gondolkodni, nem. Próbálgassa: nem! Tehát eredménytelen volt. Ha eredménytelen volt, akkor az önök szándéka elbukott, a magyar polgárok
