Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. december 1 (192. szám) - Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - LEZSÁK SÁNDOR (független):
4032 első lépésnek. A római szerződés óta minden év május 9én megünneplik Európa napját, amely napon ünnepségsorozatokkal, fesztiválokkal kívánják közelebb hozni egymáshoz az európai népeket. Mit jelent ez a mondat a gyakorlatban? Kelle hivatalos ünnepségeket szervezni? Munkaszüneti nappá vagy előlegképpen iskolaszüneti nappá változike át a mai május 9ei munkanap? Ha elfogadjuk az alkotmányt, akkor az elfogadástól számítva vagy az uniós hatálybalépés tervezett időpontja, azaz 2006. no vember 1je után válik ez a nap hivatalos ünnepnappá? Ezekre a magától értetődő kérdésekre nem készült fel a kormányzat, nem látott el minket tájékoztató anyagokkal, azaz ismét csak érthetetlen számomra az uniós alkotmány parlamenti vitájának a siettetése. Nem vallott színt a tekintetben sem a kormány, hogy mekkora lesz Magyarország mozgástere az európai alkotmány elfogadása után, de még annak hatálybalépése előtti időszakban. Az eddigi uniós alapszerződéseket aláírt tagjelölt országok, például Bulgária, Ro mánia, Horvátország vállalták, hogy az abban foglaltakkal ellentétes lépéseket már nem tehetnek. Vajon az európai alkotmány parlamenti megszavazását követően tehetünke az abban foglaltakkal ellentétes lépéseket? Vajon ellenezhetie a magyar kormány az eur ópai haderő felállítását? Hivatalos szinten többször ellenezte ezt a tervet, bár nemrég talán beletörődött abba az elképzelésbe, mely szerint az Európai Unió tizenhárom harccsoportot hoz létre saját biztonságának NATOerőktől független megőrzése érdekében. Ha lesz külügyminisztere az Európai Uniónak, akkor vajon a magyar kormány támogathate olyan katonai kalandokat, ahogyan ezt eddig tette meg az Európai Unió parlamenti határozatával szemben? Tisztelt Ház! Van még néhány gondolat, amit szeretnék megfogalma zni a vitában, ezt később fogom majd jelezni a gomb megnyomásával. Köszönöm eddigi figyelmüket. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Képviselő Úr! Mivel mások nem jelezték további hozzászólási szándékukat, ezért meg is adom önnek rögtön a szót. LEZSÁK SÁNDO R (független) : Engem meglep, tisztelt Ház, tisztelt elnök úr, ez a csend és ez a visszhangtalanság. Megvallom, nagyon készültem erre a vitára, és úgy gondolom, valóban méltóbb lett volna, ha más körülményeket biztosít erre a tisztelt Ház. Hadd szóljak egy olyan problémáról, amit akár a hagyományos szociáldemokrata oldalról, akár keresztény oldalról fogalmazunk meg, az a lényege, hogy bizony, individuális, liberális színezetűre sikeredett ez az alkotmány. Ezt a gondot szociáldemokrata oldalról úgy fogalmazzá k meg, hogy túlságosan gyengék az alkotmányban a szociális elkötelezettségre vonatkozó cikkelyek, amely gondnak a gyökerét keresztény oldalról a keresztény szolidaritás eszmeiségének a mellőzésében látják. Ma Franciaországban a legbizonytalanabb az uniós a lkotmány elfogadása, ahol a szocialisták alelnöke, a korábbi miniszterelnök, Fabius úr ellenzi az alkotmány ratifikálását. De ellenzi az Európai Parlament gazdasági és monetáris bizottságának az elnöke is. Az ellenzők szerint az alkotmány jelenlegi formájá ban túlságosan neoliberális, és nem biztosít megfelelő szociális védelmet sem a középosztály, sem a náluknál szegényebbek számára. Az alkotmányt ellenző francia tábor erőssége azért érdekes, mert éppen ez a tábor lehetetlenítette el a hasonló aggályok miat t megszületett, de keresztény oldalról megfogalmazott igények alkotmányban történő szerepeltetését. A két azonos érdekű tábor szembeállítása miatt a nevető harmadik igényei politikai erejüket meghaladóan szerepelnek ebben az alkotmányban.
