Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. december 1 (192. szám) - Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - BÁRSONY ANDRÁS külügyminisztériumi államtitkár:
4033 Meg kell említenem, hogy ez a francia ellenző vélemény a hagyományos szociáldemokrata értékeket képviselő pártok véleménye, mert a baloldali értékeket úgynevezett szociálliberális értékekre felcserélt, azaz liberális célokat szolgáló pártok nem elégedetlen ek az alkotmány tartalmával. Tisztelt Ház! Európát a keresztény hit tett Európává. Ilyen hittételek például a személy méltósága, az emberi élet szentsége, a házasságon alapuló család központi szerepe, az oktatás jelentősége, a saját meggyőződés és a vallás megvallása, az egyének és a csoportok törvényes védelme, mindenki együttműködése a közjó érdekében, a munkavégzés becsülete és a politikai hatalom mint szolgálat. Ezek a hittételek mind visszaköszönnek évszázadokkal ezelőtti törvényeinkből is. A Konvent v itái során az Európa keresztény szellemi gyökereire történő utalás nem került bele az alkotmány szövegébe. (22.50) Eddig mintegy közel másfél millió uniós állampolgár aláírásával is kifejezte igényét az iránt, hogy az európai alkotmány szövegszerűen is uta ljon Európa keresztény szellemi gyökereire. Aggodalmuk azt fejezi ki, hogy önmagában az Európai Unió bővülése nem érték, nem lehet öncélú a területben és népességben mérhető mennyiségi növekedés, mert előbbutóbb elveszítheti európaiságát a megnövekedett á llamszövetség, amelyben a keresztény szereteten alapuló európai összetartozás érzése is feloldódhat és lassan eltűnhet. Tagjai lehetünk egy amorf tudatú, pillanatnyi gazdasági és politikai érdekek miatt úgyahogy összetartó államközösségnek, amelyik az eur ópai keresztény örökség vállalásának a hiányában hosszabb időtávon belül egy kisebb válság hatására is meginoghat és összeomolhat. Az uniós tagállamok egy részében, például Lengyelországban, Olaszországban, Szlovákiában, Litvániában, Írországban, Máltán és Görögországban a politikusok szándéka szerint a ratifikációt kihirdető nemzeti törvényben említik meg a kereszténységet mint követendő európai hagyományt és közös szellemi értéket, ha már az európai alkotmány szövegéből kimaradt az erre történő utalás. An nak érdekében, hogy mi, magyarok is fenntartás nélkül fogadjuk el az Európai Unió alkotmányát, csatlakoznunk kellene ezen országok eljárásához, és ennek érdekében módosító indítványt nyújtottam be az országgyűlési határozat szövegéhez. Kérem államtitkár ur at, hogy fontolják meg ezt a javaslatot. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Mivel több felszólaló nem jelentkezett, megkérdezem Bársony András államtitkár urat, hogy kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. Államt itkár úr jelzi, hogy kíván reagálni. Megadom a szót. BÁRSONY ANDRÁS külügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Nem kívánok visszaélni a Ház alkalmazottainak türelmével, hiszen jószerével ők vannak jelen a képviselő úron, az elnök úron és a jegyzőkön kívül, mégis néhány nagyon rövid megjegyzést kénytelen vagyok megtenni. Az egyik ilyen megjegyzés, hogy bár nagy figyelemmel hallgattam képviselő úr okfejtését, hogy mi lesz az alkotmányos előírások magyarországi adaptálásával, azt kell azonban mondjam, hogy mindaddig, amíg ez az alkotmányos szerződés hatályba nem lép, addig vannak elfogadott európai uniós normák és szabályok, amelyek nemcsak a csatlakozási szerződésben fogalmazódnak meg, hanem az egész európai direktívarendszer és azok a szabály ok, amelyeket a nizzai döntésekként fogalmazunk meg, ma érvényesek Magyarországra, nincs tehát, ha úgy tetszik, üres jogi helyzet. Az pedig, hogy ezeket a szabályokat, amelyeket a mostani alkotmányos szerződésben remélhetőleg a magyar parlament is ratifiká lni fog, egyértelműen csak akkor léphetnek hatályba, ha valamennyi
