Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. december 1 (192. szám) - A Kárpát-medence határon túli magyar régiói képviselőinek köszöntése - A határon túli magyarok nemzetpolgárságáról és a szülőföld-programcsomag létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat, valamint a Szülőföld Alapról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. BALOGH MIKLÓS, az oktatási és tudományos bizottság előadója:
3957 és emlékeztet nagyon sokunkat más megfogalmazásra is, ahogy Donáth László képviselőtársam is elmondta a bizottsági ülésen, ez egy nagyon rossz megközelítés. Összesöpörjük azért is, hisz az uniós forrásokból, hogyha azt mondjuk, az interregionális pályázatokból juttatunk, elnézést, ez hazai érdek is. Hisz hazai érdek volt GyőrMosonSopron, Vas, Zala megye és Burgenland esetében is, a közös gazdasági erőnek a megmutatása, és ennek a fejle sztése. Ugyanilyen érdeke lesz Magyarországnak és a majdan csatlakozó országok között is az interregionális pályázati lehetőségek teljes erőforrásának a kimerítése. Ez egy közös érdek. Közös érdek az is, hogy Magyarország a gazdasági határait lehetőleg bőv ítse, hisz ahogy az osztrákok, a németek üzemeket telepítenek Magyarországra, Magyarországnak is kötelessége a gazdasági határok bővítése, hisz attól válik erőssé egy nemzet. És ha ezt az erőt úgy tudjuk növelni, hogy a határon túl élő magyarok esetében eg yfajta gazdasági potenciál jelenik meg, úgy a magyar gazdasági társaságok számára is, az ott élők számára is egy sokkal nagyobb előnyt jelent. Ugyanilyen kérdés, amit mindenképpen meg kell vizsgálni, hiszen Magyarorszá g arra hivatkozott az európai uniós csatlakozásnál, a munkaerő szabad áramlásának a diszkriminációjánál, hogy a magyar ember nem mobil, a magyar ember röghöz kötött. Tisztelt Képviselőtársaim! Attól mitől félünk? Az Erdélyben élő magyarok is röghöz kötötte k, a Vajdaságban élő magyarok is röghöz kötöttek, a felvidéki magyarok is röghöz kötöttek. Mitől lennének ők mások? Hiszen 84 éven keresztül bírták azt a kegyetlen időszakot, amit a sors tulajdonképpen rájuk mért. Mitől kellene akkor félnünk egyáltalán? Mi ért riogatjuk az embereket? (16.30) Itt eszembe jut egyből - és ezt a bizottsági ülésen is elmondtam , hogy ugye, ismerős önöknek Jörg Haider vagy Le Pen, aki úgy fogalmazott, hogy lehetőleg Ausztriába vagy Franciaországba külföldiek ne jöjjenek be. Ebből a szempontból, ha így vizsgáljuk, akkor közel 170 ezer magyar munkavállalónak kellene most hazatérnie Magyarországra. Mennyibe kerül az osztrákoknak egy magyar állampolgár munkavállalása? Semennyibe, uraim! Az osztrák gazdaságot erősíti, ilyen egyszerű ez a kérdés. Tehát ezt a kérdést így kellene mindenki részéről megfogalmazni és megvilágítani. Ugye, emlékszünk a Benešdekrétum kérdésére, amikor ez a kérdés fölmerült? Uraim! Az Európai Parlamentben Ausztria, Németország foglalkozik még ma is ezzel a kérdé ssel. Mit tettünk mi a sváb kitelepítéssel? Ezt igenis Magyarországnak minél előbb és minél gyorsabban rendbe kell tennie, és ez nem az a kérdés, hogy az Európai Uniónak melyik ország mikor lesz a tagja, és majd szabadon jöhetnek. Elnézést, Szlovákiából há nyan vándoroltak be Magyarországra? Le lehetne mérni! Vagy hányan mennek ki Magyarországról, mondjuk, pont most Szlovákiába dolgozni? Ezt a kérdést talán mégis így kellene megközelíteni. Lejárte egyáltalán Trianon kapcsán az ott élő emberek személyi igazo lványa? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Tisztelt Képviselőtársaim! Soha nem járt le, nem vonta vissza tőlük senki sem, és ebből a szempontból igenis kötelessége Magyarországnak a nemzetegyesítésre gondolnia. Köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Megadom a szót Balogh Miklósnak, az oktatási bizottság előadójának. DR. BALOGH MIKLÓS , az oktatási és tudományos bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Ked ves határon túli Vendégek! Elnök Urak! Képviselő Asszony! Miniszter Úr! Államtitkár Urak! Az oktatási és tudományos bizottság az országgyűlési határozattervezetet egyhangúlag ajánlotta általános vitára, de a Szülőföld Alapról szóló törvénytervezetet az ell enzék nem támogatta, általános vitára méltónak és alkalmasnak nem tartotta. Kormánypárti támogatás mellett 11 igen és 10 nem
