Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. december 1 (192. szám) - A Kárpát-medence határon túli magyar régiói képviselőinek köszöntése - A határon túli magyarok nemzetpolgárságáról és a szülőföld-programcsomag létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat, valamint a Szülőföld Alapról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. BALOGH MIKLÓS, az oktatási és tudományos bizottság előadója:
3958 arány alakult ki, de mi a bizottságban nem mondtuk, hogy a szülőföldprogramra nemmel szavazók nem becsületes magyar emberek. Szeret tük volna elkerülni a politikai vitát, de nem sikerült. Nem sikerült, mint itt a tisztelt Házban is ezt a hangot megütötték, úgyhogy a felelőtlen kérdésfeltevéssel kapcsolatos népszavazásokról is komoly, erőteljes vita folyt a bizottsági ülésen. Nem terhel ném ezzel a tisztelt Házat, de el kell mondanom, hogy természetesen a szocialisták úgy gondolják, hogy a nemzet fogalmát és a nemzet feladatainak újrafogalmazását a globalizáció időszakában, az európai csatlakozás idején szükségszerű megfogalmazni, és szük ségszerű ezeken elgondolkodni. A Magyar Szocialista Pártnak mindig is volt és most is van a határon túli magyarság ügyeiről elképzelése. Megoldásokat javasolunk éppen, és úgy gondoljuk, hogy mi a felelős döntéseket képviseljük. Lelkileg mi legalább olyan f ontosnak tartjuk a határon túli magyarság érdekeit, a magyar nemzethez való tartozásukat és a határon túliak segítését, mint bármely párt a magyar politikai életben itt a tisztelt Házban. Úgy gondolom, mi nemmel a rossz kérdésekre válaszolunk, és igennel v álaszolunk a magyarság sorskérdéseire, a szülőföldprogramra és ezekre a legfontosabb ügyekre. (Közbeszólás az ellenzéki padsorokból: Majd vasárnap!) Az igennel szavazó szocialisták az oktatási és a tudományos bizottságban egyetértettek abban, hogy a magyar állam felelősséggel tartozik a magyar nemzet polgárainak sorsáért, magyarságuk megőrzéséért, és segíti a szülőföldön való boldogulást, ezért a nemzetpolgárok számára biztosítja a magyarság megőrzését szolgáló különböző kedvezmények igénybevételét, az anya országgal való akadálytalan kapcsolattartást. Úgy gondoljuk, hogy a nemzetpolgárság intézményének megalapozása, megalkotása és a szülőföldprogramcsomag a nemzeti határok megváltoztatása nélkül megvalósuló békés újraegyesítést szolgálja. Helyeseltük a célk itűzést és a pénzalap létrehozását, és azt is nagyon helyesnek tartjuk, hogy természetes személyek, önkormányzatok, szervezetek kaphatnak ebből támogatást, és nagyon helyeseljük, hogy politikai párt tulajdonában álló vállalkozás vagy közvetlen politikai te vékenységet folytató szervezet nem kaphat támogatást. Helyeseljük, és a törvényben van egy megnyugtató passzus, a 2. § (2) bekezdése, amely azt mondja, hogy a törvényben foglalt támogatások nem érintik a hatályos jogszabályok által a világ bármely részén é lő magyar állampolgársággal nem rendelkező magyar nemzetiségű személyeknek adott támogatást. De erről a miniszter úr majd bizonyára a zárszavában szól is, hogy ezt fölösleges említeni, ezzel nem kell riogatni a határon túli magyarokat. Tisztelt Képviselőtá rsaim! Kedves Vendégek! A vitában felmerült, hogy Kányádi Sándor, a határon túl élő nagy lírikusunk könyveinek a kiadatásához nem kér állami támogatást, mint mondta a Maecenasdíj átvételekor, “hiszen nem mindenkinek van hozzá képessége és szuflája, hogy v ándorköszörűsként vásárról vásárra járva mondja - tessék, tessék, csorbult névszókat, igéket öröklétre szólóan megélezek”. (Közbeszólás az ellenzéki padsorokból.) Mondta ő. De jó volt hallani, hogy az önellátására büszke költő, ha nem is kér, de Magyarorsz ágtól kap támogatást. Tudom, nálunk is járt egyébként az iskolámban órán, magyarórát is tartott az aulában az egész iskola előtt, úgyhogy úgy gondolom, örülünk annak, hogy kap támogatást, meg is érdemli a támogatást, sok más magyarral együtt. Végezetül sze retném elmondani, hogy egy nagyon szép könyvből idézek, az Előhangból, és őt idézem, megérdemli, hallgassák meg. (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból.) Tisztelettel kérem önöket, Erdély természeti kincsei, Mészáros László fotóművész könyvéből, az Előhan gból idézek néhány sort Kányádi Sándortól, aki Kolozsvárott 1982ben írta ezt a szép verset: “vannak vidékek gyönyörű/ tájak ahol a keserű/ számban édessé ízesül/ vannak vidékek legbelül/ ... vannak vidékek viselem/ akár a bőrt testemen/ meggyötörten is gy önyörű/ tájak ahol a keserű/ számban édessé ízesül/ vannak vidékek legbelül”.
